9. t�tel: A r�mai k�zt�rsas�g v�ls�ga

Belpolitika R�m�ban: v�ls�got id�z el� a h�bor�s siker, provinci�k.

Okai: valamely t�rsadalmi r�teg el�gedetlen: plebs nem tudja �rt�kes�teni megtermelt dolgait: gabona. Mert a provinci�kb�l �rkez� gabona jobb min�s�g� �s olcs�bb.—plebs ez�rt eladja a patr�ciusnak a f�ldj�t. (k�nytelen eladni).

Patr�cius: l�trehozza a latifundiumokat (nagybirtok)—sz�l�, z�lds�g, gy�m�lcs�t termel—belterjes. Itt rabszolg�k dolgoznak—klasszikus rabszolgas�g.

Plebs: bemegy a v�rosba: alkalmi munk�b�l �l, vagy eladja a szavazat�t. Proletari�tus lesz bel�le: f�ldj�t�l megfosztott v�rosi nincstelen, plebs------ ebb�l k�vetkezik a r�mai hadsereg v�ls�gba jut, mert a plebs saj�t mag�t szereli fel, de nincs most erre p�nze.

It�liai sz�vets�gesek: It�lia f�ldj�n �lnek, de nem latinok. Polg�rjogot k�vetelnek.

Szen�zus: pr�b�lj�k orvosolni a helyzetet.

-nincsteleneknek: nincsmit enni—enni adnak nekik ingyen.; valamint: „panem et circeuses” = kenyeret �s cirkuszt a n�pnek  -- politik�t kezd n�h�ny szen�tor.

Populista, n�pszr�s�ghajh�sz politikusok. C�ljuk: nem az orszg� felvir�goztat�sa, hanem, hogy mag�t n�mpszer�v� tegye. Julius Caesar is ugyanezt alkalmazza. (cirkusz: gladi�tor j�t�k)---Ez csak a t�neti kezel�se a probl�m�knak

Sz�vets�gesek: probl�m�j�t nem lehet megoldani—el�bb vagy ut�bb h�bor�ra ker�l a sor.—csakhogy nincs hadsereg.---- reformokra van sz�ks�g.—k�zt�rsas�g v�ls�ga id�szak.: 3. pun h�bor�t�l Julius Caesr hatalomra jut�s�ig.

K�t politikai p�rt j�n l�tre:

1. Szen�tori p�rt (rend)

Optimat�k—legjobbak (optim�lis= legjobb). C�ljuk: szen�tus hatalm�nak fenntart�sa (minden maradjon �gy)

2. N�pp�rt

-lovagok (cliensek): tartom�nyokon ad� �s v�mszed�s—cser�be lemondanak politikai jogaikr�l.

-prolet�rok

-sz�vets�gesek

Reformk�s�rletek

N�pp�rt fog refomk�s�rletekbe. Kr. e. 133  Tib�rius Gracchus javaslata.(n�ptribunus)

Latifundiumok v�g�t akarta—f�ldt�rv�ny:  Maximum egyk�zen l�v� f�ldbirtokok mennyis�g�t szb�lyozza—plebs k�zi�tt sz�tosztani, elad�s�t megtiltani.

K�vetkez� �vben n�ptribunusnak jel�ltette mag�t, 132-ben, hogy v�giv tudja vinni.

Optimat�k t�mad�sa: meg akarja szegni a k�zt�rsas�g t�rv�ny�t—egyeduralmat akar, ezzel v�dolj�k—felheccelik ellene a r�mai t�meget �s meglincselik (meggyilkoltatj�k)

10 �vvel k�s�bb 123-ban �j reformer l�p fel: Caius Gracchus, Tiberius �ccse.

� minden r�tegnek �g�r, akire sz�m�tani lehet, b�tyja hib�j�b�l tanulva:

-lovagoknak

-plebsnek: kaptok f�ldet, de m�shol: Karth�g�ban

-kedvezm�nyt �g�r a sz�vets�geseknek—R�mai polg�rjogot kapnak

Teh�t min�l nagyobb t�megeket akart megnyernil a szen�tussal, optimat�kkal szemben.

Szen�tus t�mad�sa: Caius istentagad�, Karth�g�ban elpuszt�t benneteket Isten. L�zad�s—Caius �ngyilkos lesz. (visz�j�ra fordul)

R�ad�sul azzal, hogy a sz�vets�geseknek r�mai polg�rjogot �g�r, elveszi a plebst�l aaz t a meg�lhet�s�t, hogy eladja a szaazat�t, mert mostm�r sokkal t�bbnek lesz szavazati joga + Karth�g�ban Isten elpuszt�t == optiamat�k ezzel heccelik a n�pet!

-----          --------------             -----------                 -------------                     -------------           ------------

A h�d�t�sok t�rsadalmi hat�sai

A nagy birodalom l�trej�tte hatalmat �s bus�s j�vedelmet hozott R�ma vezet� r�tegeinek. Provinci�k j�vedelmeit : a keresked�r�teg f�l�zte le. Haj�tulajdonosok: n�vekv� forgalom. Tartom�nyok: ad�k, v�mok, b�ny�k �zemeltet�se—b�rbe ad�s—ezeket b�rbe adt�k a fennteml�tett p�nzembereknek a szen�tus. A b�rl�k el�re, egy �sszegben fizettek, de a provinci�k lak�in a b�rleti d�j t�bbsz�r�s�t hajtott�k be.

Akik sz�ll�t�ssal, ad�b�rlettel foglalkoztak, nem v�llalhattak hivatalt.—�gy elk�l�n�lt egy r�teg: lovagrend. (politikai �letben k�zvetlen�l nem vett r�szt)

R�ma politikai vezet� r�tege: a nagybirtokos arisztokr�cia. K�z�l�k ker�ltek kia f�hivatalnokok, segatus tagjai.—nev�k innen ered: senatori rend.

A megh�d�tott ter�leteket saj�t �s az ager publicusb�l kihas�tott f�ldekb�l nagybirtokokat, latifundiumokat alk�totttak ki—mag�ntulajdonk�nt kezelt�k. Ezekben  gazdas�gi egs�gekben piacra termeltek-- j�vedelem n�vel�se �rdek�ben—�j��sok.

Gy�ztes hadj�ratok: rabszolg�k t�zezreit hozt�k It�li�ba. – �gy �ruk cs�kkent—olcs� munkaer� megfelel� ir�ny�t�s mellett kifizet�d�v� v�lt—teh�t n�tt a rabszolgamunka ar�nya.

Probinci�k: olcs� gabona

Nagybirokok: belterjes gazd�lkod�s, gabona helyett sz�l�, olajbogy�, gy�m�lcs, z�lds�gf�l�k termeszt�se—j�val nagyobb j�vedelmet biztos�tott, mint a k�lterjes gabona.

Sok parasztcsal�d t�nkrement: nagybirtok fejl�d�se kedvez�tlen�l ha a kisbirtokos paraszts�gra—nem tudt�k megfizetni, nem is lett volna kifizet�d� a rabszolgamunka.—megmaradtak a k�lterjes gabonatermeszt�sn�l, de ennek a j�vedelmez�s�ge cs�kkent—�s ez a gazdas�gi vereseny sok parasztcsal�d t�nkremenetel�hez vetetett—f�ldjeiket k�nytelenek voltak eladni—ezeket felv�s�rolt�k a nagybirtokosok, s latifundiumaikhoz csatolt�k.

Folyamatot a h�bor�k feler�s�tett�k. Paraszts�g: hadereg z�me—mivel a birodalom n�tt, a katonai szolg�lat egyre terhesebb� v�lt. Messze harcolta, nem tudt�k f�ldjeiket m�velni. + 2. pun h�bor�, ekkor Hannib�l csapatai �veken kereszt�l puszt�tott�k It�li�t. A tartal�k n�lk�l �l� kisbirtoko nem tudt�k kiheverni �llataik, term�ny�k, h�zuk elveszt�s�t. Legt�bbj�k �gy t�nkrement.

A legsz�lesebb t�rsadalmi csoport, a paraszts�g lecs�sz�s�val �j r�teg j�tt l�tre: plebs (f�ldj�ket vesztettek a v�rosokba, R�m�ba v�ndoroltak, hogy ott szerezzenek meg�lhet�st.

Az �llamnak kellett ezt a t�meget eltartani. Ingyengabona oszt�s, cirkuszi j�t�kokkal az idej�k lek�t�se. Szen�tus ezzel pr�b�lja orvosolni helyzet�ket..

Plebs: m�helekben dolgozott, vagy a nagyv�ros adta alkalmi munk�kb�l �lt. Egy r�sz�k ingyen�l� t�megg� v�lt, mely �ruba bocstotta szavazat�t.—minden politikai c�l �rdek�ben megnyerhet� volt, napi engedm�nekkel.