A hanyatl�s jellemzi. Okai: R�mai birodalom sz�tboml�sa, n�pv�ndorl�sok, h�bor�k. A hagyom�nyos gazdas�gi keretek felbomlanak.
A n�pv�ndorl�sok �s a h�bor�k befejez�d�s�t k�vet�en kialakulnak a k�z�pkori �llamok, melyek ter�let�n �nell�t� uradalmak j�nnek l�tre. A Karoling-korszakban elkezd�d�tt mez�gazdas�gi technik�k meg�jul�sa tov�bb folytat�dik. A k�nnye m�velhet� f�ldeken n� a lakoss�g sz�ma, ez�rt a k�s�bb m�vel�s al� veszik a nehezebben m�velhet�, k�t�tt talaj� ter�leteket is. Erd�k ki�r�s�val �s mocsarak lecsapol�s�val is jelent�s term�ter�letekhez jutottak. A nehezebben m�velhet� f�ldeket meg is kellett forgatni, melyhez neh�zek�t alkalmaztak ez a t�r�eke tov�bbfejleszt�s�vel j�tt l�tre. Ez 4-6 �k�rrel vontatt�k, �m hamarosan a lovat kezdt�k igavon�k�nt haszn�lni. V�ltoztattak a fogatol�son is, nyakh�m helyett sz�gyh�m. �gy 3-4-szeres�re n�tt a l� von�ereje. Patk�val pat�j�t v�dt�k att�l, hogy t�nkremenjen. A lakoss�g eltart�sa miatt intenz�vebb f�ldm�vel�sre volt sz�ks�g, a k�tnyom�sos f�ldm�vel�st felv�ltotta a h�romnyom�sos.  Term�s�tlaguk n�tt, a k�lest h�tt�rbe szor�totta a b�za, rozs, �rpa, zab. Mivel n�tt a termel�kenys�g a f�ldesurak is egyre t�bb term�ket kaptak. Cs�kkentett�k a robottal megm�veltetett f�ldjeiket, nagy ter�leteket engedtek �t a parasztoknak term�nyszolg�ltat�s fej�ben. M�veletlen ter�leteikre telepeseket h�vtak. A XI-XIII sz. –ban kialakult az egys�ges paraszti oszt�ly, a jobb�gys�g. Szabad k�lt�zk�d�si jog, f�ldj�nek haszn�lat�ra �r�k jog, term�nnyel �s p�nzzel ad�ztak. A mez�gazdas�gi technika fejl�d�se nyom�n t�bbet termeltek saj�t �s f�ldesuruk sz�ks�glet�n�l, vagyis termel�kenys�g�k n�tt, megjelent a felesleg, amelyet eladhattak. Megkezd�d�tt az �nell�t� gazdas�g felboml�sa. A mez�gazdas�g �s a k�zm�vess�g sz�tv�lt. Az ipar�z�k iparcikkekkel ad�ztak. Kialakult a cserekereskedelem. Gabon�t ed�nyre cser�ltek a k�zm�vesek �s a sz�nt�-vet� jobb�gyok. Sz�ks�gess� v�lt az �ltal�nosan elfogadott �rt�km�r�, a ver p�nz haszn�lata. A mez�gazdas�g fejl�d�se teh�t a kereskedelem kialakul�s�hoz vezetett. A f�ldesurak term�nyj�rad�k helyett p�nzad�t k�v�ntak. A jobb�gyok k�z�l sokan j�m�d� gazd�kk� v�ltak (piac k�zel�ben lak�k) �k plusz f�ldeket vettek b�rbe, ahol a szeg�nyebbeket napsz�m�rt dolgoztatt�k. A szeg�nyebb parasztok sorsa egyre nehezebb� v�lt, pl. f�ldk�z�ss�gek boml�sa. A gazdagabbak kisaj�t�tott�k a j� min�s�g� f�ldeket. Az elszeg�nyed� jobb�gyok f�ld n�lk�li zsell�rekk� v�ltak. (napsz�m) A gazdag jobb�gyokra f�ldesuraik kedvez�tlenebb felt�tel� szerz�d�seket er�ltettek r�juk