VIII. Henrik + hat feles�ge

VIII. Henrik (1491-1547) angol kir�ly. Apja, VII. Henrik, a Tudor-h�z megalap�t�j�nak a hal�la ut�n, 1509-ben koron�zt�k kir�lly�. A tr�n�r�k�s val�j�ban b�tyja, Arthur volt (aki azonban idejekor�n meghalt), Henriket papi p�ly�ra sz�nt�k. Innen eredeztethet� klasszikus m�velts�ge, tanults�ga.
K�lpolitik�ja, kapcsolatai �s h�bor�i kiss� zavarosnak t�nnek, n�ha neh�z p�nz�gyi helyzetbe is ker�lt miatta az �llam. Emiatt azt�n p�nz�rt is h�bor�skodott. Politikai ellenz�k�t k�ny�rtelen�l megsemmis�tette, k�pvisel�it kiv�geztette.
�rdekes a p�p�val val� kapcsolata. El�bb a Luther ellen �rt vitairata miatt megkapta a p�p�t�l „a hit v�delmez�je” c�met. K�s�bb, mikor a p�pa nem akarta �rv�nytelen�teni els� h�zass�g�t, szak�tott R�m�val, v�grehajtotta az angol reform�ci�t �s megalap�totta az anglik�n egyh�zat. Az �j egyh�z feje term�szetesen � lett.

1. Arag�niai Katalin II. (Arag�niai) Ferdin�nd �s I. (Kaszt�liai) Izabella l�nya.  Politikai okok k�vetkezt�ben Henrik b�tyj�nak, Arthurnak volt a feles�ge. Miut�n 1502-ben – hath�napnyi h�zass�g ut�n – meghalt Arthur, Henrik jegyese lett. Katalin ekkor 17, Henrik pedig mind�ssze 12 �ves volt. VIII. Henriket 1509-ben koron�zt�k kir�lly�, ekkor k�t�ttek h�zass�got. Hat gyermek�k sz�letett, de ezek k�z�l csak a k�s�bbi I. M�ria maradt �letben. A fi��r�k�sre v�gy� kir�ly �rv�nytelen�teni akarta h�zass�g�t, de a p�pa nem enged�lyezte a v�l�st. Ez vezetett a p�pas�ggal val� szak�t�shoz �s az anglik�n egyh�z l�trej�tt�hez. A h�zass�got v�g�l a canterburyi �rsek �rv�nytelen�tette, Katalint pedig sz�m�zt�k.

2.       2. Boleyn Anna Thomas Boleyn, Rochefort gr�fj�nak a l�nya volt. A francia udvarban nevelkedett, s Arag�niai Katalin udvarh�lgye volt. A Katalint�l elhideg�lt Henrik szerelmes lett a fiatal l�nyba, s 1525-t�l kedvese is volt. Henrik el�z� h�zass�g�nak �rv�nytelen�t�se ut�n, 1533-ban h�zasodtak �ssze. Le�nyuk volt a k�s�bbi I. Erzs�bet kir�lyn�. Henrik h�zass�gt�r�ssel v�dolta Ann�t, amit a n� k�ts�gbeesetten tagadott. Nem seg�tett semmi, hal�lra �t�lt�k, lefejezt�k 1536-ban. (Azt m�r csak z�r�jelben kell megjegyezni, hogy maga a kir�ly sem volt igaz�n h�s�ges term�szet, kalandjainak sora ismert – �s sok val�sz�n�leg nem.)

3. 3. Jane Seymour r�gi nemesi csal�db�l sz�rmazott, Henrik el�z� feles�geinek udvarh�lgye. Szer�ny, halkszav� szem�lyis�g volt, t�k�letes ellent�te a szesz�lyes Boleyn Ann�nak. 1537-ben fi�t sz�lt a Henriknek, a j�vend� VI. Edward kir�lyt, de 12 nappal a sz�l�s ut�n meghalt. VIII. Henrik �szint�n gy�szolta – mint mondta – „egyetlen feles�g�t, akit szeretett”.

6. Parr Katalin Thomas Parr kir�lyi tisztvisel� l�nya. M�r k�t h�zass�gon volt t�l (mindk�t f�rje meghalt), mikor 1543-ban hozz�ment VIII. Henrikhez – pedig Lord Thomas Seymourba, Jane Seymour b�tyj�ba volt szerelmes. Val�j�ban ink�bb �pol�ja volt a k�v�r, beteg kir�lynak, mint feles�ge. Miut�n Henrik 1547-ben meghalt, kor�bbi szerelm�hez ment feles�g�l. �j h�zass�ga boldogtalan volt, sz�l�skor halt meg 1548-ban.

VIII. Henrik hat feles�g�nek fantasztikus hist�ri�j�b�l a k�z�ns�g �rdekl�d�s�t mindig is az els� r�sz vonzotta ink�bb: a szerelmi, politikai �s vall�si okonak az a kibogozhatatlan sz�vev�nye, amelynek cs�cspontja a kir�ly v�l�sa Arag�niai Katalint�l, szak�t�sa a Szentsz�kkel;

ennek folytat�sa Boleyn Anna tragikus t�rt�nete, akit a kir�ly el�bb im�dott, majd h�zass�gt�r�s�rt lefejeztetett; z�r�szakasza pedig a harmadik feles�g, Jane Seymour hal�la, akiknek eml�k�t az �r�k�ti meg, hogy neki siker�lt, ami k�t el�dj�nek nem: tizenk�t h�napi h�zass�g ut�n megaj�nd�kozta a kir�lyt az �h�tott tr�n�r�k�ssel, �m ez a diadal az �let�be ker�lt.

A kir�ly utols� h�rom h�zass�ga egy�ttv�ve nem tartott hat �vig; mindh�rom term�ketlen volt, s mindh�rom feles�g, �sszehasonl�tva a kor�bbi asszonyokkal, meglehet�sen jelent�ktelen maradt dinasztikus vagy vagy feud�lis szempontb�l. Egyik�k sem hozott a vil�gra j�vend� uralkod�kat; egyik�k h�ta m�g�tt sem �lltak olyan rokonok, akik k�szek lettek volna csat�ba indulni Anglia ellen, hogy bossz�t �lljanak, amint azt V. K�roly kis h�j�n megtette Arag�niai Katalin v�delm�ben. �m mindez nem jelenti azt, hogy emberileg is jelent�ktelenek lettek volna.

Ha �gy vessz�k, a kir�lyi h�zass�gok m�sodik menete a v�ratlan fordulatok �s reg�nyes elemek tekintet�ben semmiben sem marad el az els�t�l.

Jane Seymour hal�lakor, a kir�ly �szinte f�jdalm�t l�tva (VIII. Henrik ezt az egy feles�g�t siratta meg) sokan �gy gondolt�k, hogy most m�r v�ge szakadt a sorozatnak. V�gt�re is VIII. Henrik ekkor m�r 46 �ves volt - ami a XVI. sz�zadban majdcsak hajlott kornak sz�m�tott -, a k�t l�ny mellett fi�ut�da is volt, a j�vend� VI. Edwaard. �m csal�dniuk kellett: az eur�pai uralkod�knak menesztett gy�szjelent�sekkel egy�tt levelek mentek az angol k�veteknek is, hogy k�ldjenek r�szletes jelent�seket az elad�sorban lev� hercegn�kr�l. �gy h�t, mik�zben a szerencs�tlen Jane holtteste bebalzsamozva, aranyos lepellel bor�tva, fej�n koron�j�val, s minden �kszer�vel m�g a Hampton Court tr�nterm�ben fek�dt, az angol k�vetek m�r kontinenszserte �gyk�dtek, hogy a k�vetkez� frigyet ny�lbe �ss�k.

Eleinte �gy t�nt, hogy a v�laszt�s V. K�roly egyik unokah�g�ra fog esni, az ifj� d�niai Krisztin�ra, aki 16 �vesen maradt �zvegy az utols� mil�n�i herceg, II. Sforza Ferenc ut�n. A l�ny Hans Holbein �ltal megfestett arck�pe romantikus �rdekl�d�st keltett a kir�lyban. De Krisztina nem tudta elsz�nni mag�t: tudott a kir�ly kor�bbi h�zass�gainak balszerencs�s kimenetel�r�l, �gy h�t a sz�besz�d szerint ezt mondta egyik udvarh�lgy�nek: - �r�mest hozz�menn�k feles�g�l, ha volna m�g egy p�tfejem. - M�g a t�rgyal�sok akadozva haldtak, a protest�nsok m�ris megf�jt�k a riad�t. H�zass�g olyan hercegn�vel, aki a katolikus vil�g leger�sebb hatalm�hoz, a n�met-r�mai cs�sz�rs�ghoz k�t�dik, hosszabb-r�videbb id�re �hatatlanul a R�m�hoz val� k�zeled�st jelentette volna.

VIII. Henrik elvben nem t�mogatta a reform�ci�t. Csup�n Boleyn Anna ir�nti fell�ngol�sa vitte r�, hogy megszak�tsa a kapcsolatot a Szentsz�kkel, �s mag�t a ma m�r anglik�nnak mondott nemzeti anyaszentegyh�z fej�nek nyilv�n�tsa. Ez az egyh�z az � akarat�b�l, meg�r�zte hagyom�nyos von�sait: szakad�r volt, de m�g abban az �rtelemben sem eretnek, amelyben Luther vagy K�lvin k�vet�i. A kir�ly pedig esk�dt ellens�ge volt ezeknek a sz�ls�s�ges protest�nsoknak. Nem riadt vissza att�l, hogy felakasztassa vagy lefejeztesse a p�p�hoz h� alattval�it - mint Fisher p�sp�k�t vagy Morus Tam�st -, de ugyan�gy k�sz volt arra is, hogy m�gly�ra k�ldje azokat, akik tagadt�k a szents�gek �rv�nyess�g�t vagy vitatt�k a szentmise szerep�t.

A R�m�val val� kib�k�l�s eshet�s�ge ijeszt� volt teh�t az �szint�n hiv� protest�nsoknak is, de m�g ink�bb a haszonles�k had�nak, akik a p�p�val val� szak�t�s ut�n r�vetett�k magukat a kolostorok �s kegyhelyek kincseire.

Ezeknek az �jgazdagoknak a vez�ralakja Thomas Cromwell miniszter volt, a R�m�val szembeni l�zad�s egyik f�kolomposa. Cromwell szil�rdan elt�k�lte, hogy megakad�lyozza a kir�ly h�zass�g�t Krisztin�val, s mikor a t�rgyal�sok egy id�re z�tonyra futottak, kirukkolt egy m�sik jel�lttel. Ez a cl�ves-i herceg h�ga volt. A hercegnek az als� Rajna-vid�ken voltak birtokai, a Flandri�val hat�ros ter�leteken.

A l�nyt Ann�nak h�vt�k, s mint eg�sz csal�dja, luter�nus vall�s� volt. Kora 34 �v, ami nem kev�s, de h�t a kir�ly sem volt m�r �ppen fiatal. Sz�rmaz�s�t sem lehetett k�l�n�sebben f�nyesnek mondani: a kis n�met fejedelems�gek nem sokat nyomtak a latban, a cl�ves-i pedig m�g ezek k�z�tt is a szeg�nyebbek k�z� sz�m�tott: a schwannenbergi hercegi kast�ly romantikus neve (Hatty�hegy) dac�ra �don bagolyf�szek volt. Ennek ellen�re a hercegs�g, mely n�met �s flamand ter�leteket �lelt fel, tov�bb� pontosabban meg nem hat�rozott fels�gjogokkal rendekezett Guelders f�l�tt, �rt�kes lehetett VIII. Henrik sz�m�ra, mivel a Franciaorsz�g �s a n�met-r�mai cs�sz�rs�g �ltal vitatott ter�leten helyezkedett el.

Politikai szempontb�l teh�t Cromwell remek�l v�lasztott. A kir�ly, aki akkoriban rossz viszonyban volt V. K�rollyal, nyomban t�rgyal�sokat ind�tott. Majd �tnak indult az udvari fest�, Hans Holbein, hogy megfesse a hercegn� arck�p�t. A j�vend� f�rj ugyanis er�sen rem�lte, hogy a frigyben a szem�t is j�llakathatja. Ami az igazat illeti, a k�vetek jelent�seinek gyan�t kellett volna �breszteni�k benne: egyikben sem esett eml�t�s Anna k�ls� adotts�gair�l, mind csak nemes er�nyeit taglalt�k. A kir�ly csak annyit tudhatott meg bel�l�k v�lasztottja k�llem�r�l, hogy magas, fejedelmi tart�s� termet�s - ami egy kir�lyn�t�l el is v�rhat�.

Hans Holbein festm�nye igazolni l�tszott a rem�nyeket: nem �ppen klasszikus sz�ps�get mutatott, de nyugodt, szel�d arcot, melyet kiss� titokzatoss� tett a furcsa hajviselet. 1539 december�nek v�g�n, mikor h�re �rkezett, hogy a menyasszony �s k�s�rete h�nyattatott �tkel�s ut�n london fel� tart, Henrik m�r nem b�rt mag�val a t�relmetlens�gt�l, �s el�be ment Rochesterbe, hogy pomp�s aj�nd�kkal k�sz�ntse j�vend� hitves�t.

Amikor Ann�t megl�tta, sz�hoz se jutott. A festm�nyen nem ezt a n�t l�tta: az csak Hans Holbein k�pzelet�ben �lt. A kir�ly el�tt egy flamand kanca �llt, nagy darab, suta, ragy�s k�p� n�szem�ly. A kir�ly er�t vett mag�n, �s meg�lelte, p�r udvarias mondattal k�sz�ntette; de mikor elhagta sz�ll�shely�t, arca v�r�s volt a d�ht�l, �s fogcsikorgatva mondta: - Becsaptak! - M�g aznap este visszat�rt Londonba �s a szemreh�ny�sok �z�n�t z�d�totta Cromwellre. Holbein is kegyvesztett lett, �s jobbnak l�tta, ha egy id�re elt�nik az udvarb�l.

A kir�ly legsz�vesebben visszak�ldte volna Ann�t a cl�ves-i herceghez, mint egy rakom�ny romlott �rut, �m tiszt�ban volt azzal, hogy egy effajta incidensnek bel�thatatlan k�vetkezm�nyei lehetn�nek. Nem maradt m�s h�tra, mint hogy j� k�pet v�gjon a rossz j�t�khoz, �s folytat�dtak a h�zass�gi el�k�sz�letetk.

Az esk�v�re 1540. janu�r 6-�n ker�lt sor. A kir�ly bort�nyos k�s�ssel �rkezett, olyan komor �br�zattal, mint aki veszt�helyre megy, nem pedig olt�r el�. A menyasszony a szemtan�k le�r�sa szerint fegyelmezettnek �s szomor�nak l�tszott. Ez a n�sz eleve arra rendeltetett, hogy sohase teljesedj�k be. M�snap reggel az udvaroncoknak , aki sejtelmesen �rdekl�dtek, vajon most m�r �ny�re van-e az �j feles�g, a kir�ly d�h�sen v�gott vissza: - Dehogyis ! M�g kev�sb�, mint annak el�tte! - �s igencsak kersetlen szavakkal k�zh�rr� tette, hogy �j feles�g�nek k�zels�ge minden nagyobb fok� intimit�s v�gy�t ki�lte bel�le.

Mindennek dac�ra a furcsa p�r m�g hat h�napig megosztotta a hitvesi �gyat. Anna teljesen �gy viselkedett, mintha f�rj�nek magatart�sa a lehet� legterm�szetesebb lett volna. - De h�t Fels�ged m�g sz�z! - mondt�k neki egy nap udvarh�lgyei. - Ugyan hogy lehetn�k az, hiszen minden �jjel a kir�llyal h�lok! Mikor befekszik az �gyba, megcs�kol, �s azt mondja: J� �jt kedvesem, reggel pedig �gy v�lik el t�lem: l�gy j�, dr�g�m. Ez tal�n nem el�g?

- Fels�g - kock�ztatta meg Lady Ruthland, a nevet�st�l fuldokolva -, valami t�bb is kell ahhoz, hogy egy kis herceg sz�less�k.

Ez a besz�lget�s, amelyet szinte valamennyi t�rt�net�r� id�z Anna naivit�s�t bizony�tand�, m�gsem hangzik t�lont�l meggy�z�en. Aligha k�pzelhet� el ugyanis, hogy egy harminc�t �ves n� egy renesz�nsz udvarban ne tudott volna t�bbet az �let dolgair�l; hiszen ott az �let minden esem�nye - a legszem�lyesebb �gyek is, mint a sz�let�s, a hal�l, olykor a szeretkez�s - szemtan�k el�tt zajlottak le. Ann�nak gy�gy�thatatlanul ostob�nak kellett volna lennie, holott a t�rt�net folytat�sa azt bizony�tja, hogy kor�ntsem volt az. Szavaiban ink�bb n�mi ir�ni�t �rezhet�nk, amit udvarh�lgyei nem �rtettek meg. Val�sz�n�, hogy � m�g a kir�lyn�l is kev�sb� v�gyakozott a frigy beteljes�t�s�re.

Mert mik�zben � nem volt az, akinek a k�pm�s mutatta, Henrik sem volt m�r holmi mesebeli herceg. Negyvenkilenc �vesen idejekor�n meg�regedett, elpuhult �s elh�zott, l�b�t pedig szifiliszes fek�lyek lept�k el. Az esk�v� m�snapj�n nyilv�noss�g el�tt kijelentette, hogy �j feles�g�nek melle megereszkedett �s kev�sb� k�v�natos; de val�sz�n�leg Anna se tarthatta t�lzottan cs�b�t�nak �jdons�lt f�rje l�bait.

A balszerenc�s frigy kov�cs�t, Thomas Cromwellt v�g�l is �rul�s v�dj�val t�ml�cbe vetett�k. Mik�zben a londoni Towerben raboskodott, parancsot kapott a kir�lyt�l, hogy k�sz�tse el� a h�zass�g semmiss� nyilv�n�t�s�t. A kir�ly m�r csak az�rt sem akarta halogatni a dolgot, mert id�k�zben belehabarodott a kir�lyn� egyik udvarh�lgy�be, a m�g alig h�sz�ves Catherine Howardba, �s fej�be vette, hogy fels�g�l veszi. Cromwell iparkodott j�l v�gezni a r�b�zott feladatot, a kir�ly r�sz�r�l megnyilv�nul� egyet�rt�s hi�ny�ra alapozva az �rv�nytelen�t�st. Rem�lte, hogy ezzel megmentheti �let�t: de csak annyit �rt el, hogy az �rul�kra v�r� k�nhal�lt�l siker�lt megmenek�lnie, �s kegyelemb�l lefejezt�k.

Ek�zben Anna parancsot kapott, hogy hagyja el a kir�lyi palot�t, �s vonuljon vissza a richmondi kast�lyba a Temze partj�ra. Balj�s el��rz�sekkel indult �tnak. Mikor azt�n h�rom komor arc� tiszts�gvisel� jelent meg n�la, �gy �rezte, �t�tt az utols� �r�ja, �s el�jult.

Mikor �letre r�zt�k, megtudta, hogy a kir�ly nem akarja b�ntani; mi t�bb, ha hajland�nak mutatkozik teljes�teni jogos ki�v�ns�gait, val�ban kir�lyi jutalomra sz�m�that. El�g, ha beleegyezik a h�zass�g semmiss� nyilv�n�t�s�ba, �s kijelenti, hogy elhagyja a hitvesi hajl�kot ugyanabban az �llapotban, ahogyan oda �rkezett. Anna f�lismerte, hogy ez a nagy alkalom az �let�ben: egy csap�sra megszabadulhat Henrikt�l, az udvarban r� leselked� vesz�lyekt�l, �s kir�lyi kegyd�jat �lvezhet. Szeg�nyes hercegs�g�be visszat�rni a legcsek�lyebb kedve sem volt, ezt ny�ltan ki is mondta. Kijelentette, hogy al��rja a k�v�nt nyilatkozatot, de neki is vannak felt�telei: ezeket nyomban k�z�lte is.

Henrik a j� h�r hallat�n roppant nagyvonal�nak mutatkozott. F�l sem mer�lt benne a k�rd�s, mi�rt hajland� Anna ilyen k�nnyen lemondani a t�rsas�g�r�l. K�t kast�lyt adom�nyozott neki, Richmondot, �s Blechingleyt; �vi n�gyezer font kegyd�jat; legkedb�vesebb n�v�r�nek c�m�t, �s els�s�get a kir�lys�g valamennyi udvarh�lgye k�z�tt. K�ts�gk�v�l Anna volt a kir�ly valamennyi feles�ge k�z�l az, aki a legjobb boltot csin�lta. �j tiszts�g�ben m�g udvarl�i is akadtak, s�t, �ll�t�lag egy fia is sz�letett.

Ek�zben a kir�ly m�r lelkesen k�sz�l�d�tt �t�dik h�zass�g�ra a b�jos Katalinnal, aki t�vis n�lk�li r�zs�j�nak nevezett. A l�ny nemesi sz�rmaz�s� volt, a norfolki hercegi csal�d egyik elszeg�nyedett �g�nak sarja, �s unokatestv�re Bo�eyn Ann�nak, akinek az anyja volt Howard l�ny. Katalin serd�l�kor�t el�kel� rokonainak kast�ly�ban t�lt�tte, a nagy nemesi h�zak promiszkuit�s�ban, ahol a rokons�g fi�- �s le�nygyermekeit az �si feud�lis szellemben nevelt�k.

Ebben a k�rnyezetben egym�st �rt�k a szerelmi intrik�k. Katalin m�g tizenh�rom �ves sem volt, amikor nagyanyja, az �reg hercegn� a zenetan�r, bizonyos Madox karjai k�zt tal�lta. A zenemestert elbocs�tott�k, mire a l�ny egy t�voli rokonnal, Francis Derhammel vigasztal�dott, aki apr�d, majd lov�sz volt a Norfolkok mellett. Ez a viszony j� ideig tartott, a komorn�k �s a kast�lybeli l�nyok seg�dlet�vel (a kast�lyok kiss� hasonl�tottak a koll�giumokra: az egyik sz�rnyban hely�ezt�k el az apr�dokat, a m�sikban az ifj� udvarh�lgyeket). K�s�bb a fi� elt�nt, �s �ll�t�lag kal�zkod�sra adta a fej�t az �r tengeren. Da Katalin �jabb unokatestv�rt tal�lt az udvarn�l, Tom Culpeper szem�ly�ben: m�r �ppen azt tervezt�k, hogy �sszeh�zasodnak, amikor terveiket felbor�totta Henrik hirtelen �bredt szerelme.

A Howardok, akik alig v�rt�k, hogy ism�t f�l�nybe ker�ljenek a katolikus p�rt �l�n, h�tt�rbe szor�tva a protest�nsbar�t Seymourokat, sz� szerint a szerelmes kir�ly karjaiba l�kt�k a l�nyt. Lelkesen biztos�tott�k a kir�lyt, hogy Katalin �ppoly tisztess�ges, mint amilyen sz�p. �reg nagyanyja annyit jegyzett meg: - Az�rt csak nem k�ldhetik veszt�helyre, amit azel�tt csin�lt.

Az esk�v�re 1540. j�nius 28-�n ker�lt sor, ugyanazon a napon, amikor Cromwellt kiv�gezt�k. A kir�ly szerette �sszekapcsolni az esk�v�ket, �s a kiv�gz�seket. Eleinte felh�tlen boldogs�gban �ltek; Henrik mintha egyenesen megfiatalodott volna. Katalin pedig, aki l�nykor�ban nem �lt k�l�n�sebb b�s�gben, boldogan vetette bele mag�t a j�t�konykod� kir�lyn� szerep�be.

Vid�m teremt�s volt, aki j�kedvet gerjesztett maga k�r�l. M�g el�dj�nek, Ann�nak is k�ld�tt aj�nd�kokat, mert lelkifurdal�s k�nozta, hogy kit�rta poz�ci�j�b�l. (Val�j�ban a francia k�vet besz�mol�ja szerint Madame de Cl�ves soha m�g ilyen j�l nem �lt; naponta �j ruh�ban jelent meg, �s roppant el�gedettnek t�nt.)

Ezalatt a kir�lyn� �s �henk�r�sz rokons�ga el�z�nl�tte az udvart, �s be�gyeskedte mag�t a legjobb poz�ci�kba. F�lt�nt az egykori szeret�, Francis Derham is, akit Katalin haboz�s n�lk�l szolg�lat�ba fogadott ajt�n�ll�k�nt, csup�n annyit k�t�tt a lelk�re, hogy vigy�zzon a nyelv�re.... Az asszonynak legkisebb �rz�ke sem volt az �vatoss�ghoz: Tom Culpererrel folytatott kalandja is ment tov�bb, mintha mi sem t�rt�nt volna. �zengettek egym�snak, tal�lkozgattak - az udvarh�lgyek cinkos k�zrem�k�d�s�vel. A helyzet nem tarthatott sok�: n�h�ny pletyka a kir�lyn� m�ltj�r�l hamarosan f�l�be jutott valakinek, akinek �rdeke f�z�d�tt ahhoz, hogy megsz�ntesse a Howardok �s p�rtjuk befoly�s�t a kir�lyra.

Alapos �s titkos nyomoz�sok sora ut�n - melyek �jabb elemeket is felsz�nre hoztak - Cranmer �rsek, a protest�nsbar�t frakci� vez�ralakja mag�ra v�llalta a feladatot, hogy t�j�koztatja VIII. Henriket. 1541-ben, Mindszentek �nnep�n ker�lt sor erre, a boldog h�zass�g tizen�t�dik h�napj�ban. Katalin nesz�t vette, hogy valamit forralnak ellene: k�ts�gbeesetten pr�b�lkozott a k�pon�ban im�dkoz� kir�ly el� ker�lni, hogy l�bai el� vesse mag�t, �s kegyelem�rt k�ny�r�gj�n; �m a str�zs�k �tj�t �llt�k, hi�ba s�rt, hi�ba k�ny�rg�tt. Ez a jelenet olyan m�lyen beiv�dott a n�p fant�zi�j�ba, hogy m�g ma is azt besz�lik: a Hampton Cout nagyterm�n �tok �l, �s k�ts�gbeesett ki�ltoz�sokat hallani. A kir�lyn�nak megtiltott�k, hogy elhagyja termeit: muzsikusait egy hom�lyosan fenyeget� mondattal eresztett�k sz�lnek: - T�bb� nincs id� t�ncra.

A kir�ly �sszeroskadt a felt�rt t�nyek s�lya alatt. A tan�cs tagjai l�tt�k, hogy g�t�stalanul s�r, hirtelen meg�rekszik, de m�g mindig nem hiszi eg�szen, amit hallott. Nem akart megtorl�ssal �lni feles�g�vel szemben; v�gt�re is, amit hallott, az a m�ltra vonatkozott. �ll�t�lag azt akarta felk�n�lni az asszonynak, hogy vonuljon kolostorba. �m az inform�ci�k k�re feltart�ztathatlanul b�v�lt: valaki kiejtette a sz�j�n Tom Culperer nev�t, �s utalt az ifj� kir�lyn�val val� meghitt viszony�ra. Ekkor felgyorsultak az esem�nyek, egym�st �rt�k a letart�ztat�sok. A b�r�s�g el� cit�lt egykori szeret�, Francis Derham beismerte, hogy teljes meghitts�gig jutott Katalinnal, felhozva, hogy az id�t t�jt jegyben j�rt vele. A viszonynak m�r �vek �ta v�ge szakadt; ennek ellen�re a fels�g�rul�t k�nhal�lra �t�lt�k, ami abb�l �llt, hogy felakasztott�k, majd m�g elevenen lev�gt�k a k�t�lr�l, kibelezt�k, v�g�l lefejezt�k. Mindeme k�nszenved�s pedig csak az�rt, mert szeretkezett egy l�nnyal, akit a kir�ly �vekkel k�s�bb feles�g�l szemelt ki.

Tom Culperer ellenben - aki ugyan b�n�sebb volt, mivel a m�r tr�non lev� kir�lyn�val is szerelmeskedett - enyh�bb elb�n�sban r�ses�lt, l�v�n a kir�ly egyik kedvenc udvaronca: csup�n fejveszt�sre �t�lt�k. mindk�t kiv�gz�sre 1541 december�ben ker�lt sor. Katalin ekkor m�r a Syon House-ban raboskodott, egy kolostorf�les�gben London sz�l�n. A kir�ly, aki tal�n kib�v�t akart k�n�lni neki, azt aj�nlotta, hogy mentse mag�t a Parlament el�tt. De Culperer hal�la alighanem annyira megviselte az �letvid�m, ifj� teremt�st, hogy elsz�llt minden �letkedve: ink�bb lemondott a v�dekez�sr�l, b�n�snek �s hal�lra m�lt�nak vallotta mag�t.

1542. febru�r 13-�n v�gezt�k ki a Tower mezej�n; ugyanott, ahol hat �vvel kor�bban unokan�v�r�t, Boleyn Ann�t. Miel�tt a h�h�rb�rd al� hajtotta volna fej�t, k�ts�gbeesetten ki�ltott f�l: - Ink�bb haln�k meg Culperer feles�gek�nt, mint hogy Anglia kir�lyn�jak�nt �ljek!

T�bb mint egy �v telt el a szerencs�tlen Howard Katalin hal�la ut�n, mikor Henrik megk�rte egy �jabb Katalin kez�t, Lord Latimer �zvegy���t, akit az udvarban ink�bb l�nynev�n, Catherine Parrk�nt ismertek. Miut�n megsz�nt a katolikus Howardok hat�sa, a kir�ly ism�t a protest�nsbar�tok fel� hajlott.

Lady Latimer a reform�ci� k�vet�je volt: ak�rcsak a Seymourok, � is rokonszenvezett a k�lvinista jelleg� radikalizmussal, s er�sen vitatta VIII. Henrik lagymatag anglik�n kompromisszum�t. Korabeli fogalmak szerint m�r �rett asszonynak sz�m�tott: t�l volt a harmoncon, sz�pnek sem volt mondhat�, de t�rsas�gban kellemes �s eleven volt.

A kir�ly aj�nlata eleinte �rthet� riadalommal t�lt�tte el, t�bbek k�z�tt az�rt, mert valaha kis h�j�n jegyben j�rt Thomas Seymourral, Jane kir�lyn� fiv�r�vel. De az uralkod� figyelm�nek els� jeleire az �vatos Tom elt�nt az udvarb�l: nem akarta �let�t kock�ztatni. A mag�ra maradt Katalim hideg fejjel v�giggondolta a helyzetet. Nem volt m�r szertelen fruska: tudta hogyan kell b�nni a h�zs�rtos, beteg �regemberekkel. Tizen�t �ves volt, amikor rokonai hozz�adt�k a roskatag Lord Borough-hoz, aki egy �v m�lva �zvegyen hagyta, ut�na k�vetkezett Latimer, az elm�lt �vtized politikai-vall�si visz�lyainak jelent�s figur�ja, aki szint�n j�val id�sebb volt feles�g�n�l, 1543-ban halt meg; �s �pp, amikor Ktalin rem�nykedni kezdett, hogy megismerheti a h�zass�g kellemes oldal�t is az ifj� Tom Seymour mellett, a kir�ly felbor�totta minden terv�t.

Vagy legal�bbis k�sleltette megval�sul�sukat. Az, hogy Henriknek nem sok van h�tra, nyilv�nval� volt: a Howard-�gy s�lyos csap�st m�rt r�. Alig �llt fek�lyes l�b�n, n�ha �rj�ng�tt a f�jdalomt�l. Saj�t mag�r�l is n�ha harmadik szem�lyben besz�lt, ilyenkor az �regnek nevezte mag�t. A Tommal k�tend� h�zass�g terve nyugodtan v�rhatott teh�t.

Az udvar felbolydult; ki �gy, ki �gy komment�lta az esem�nyeket. Ezek k�z�l azonban csak egyetlen Richmondb�l sz�rmaz�, hiteles komment�r maradt az ut�korra. A kir�ly egyetlen �letben lev� exfeles�ge, Anna, aki b�k�s visszavonults�gban, f�lig v�r�rn�, f�lig a falusi gazdasszony szerep�ben �lt, �ll�t�lag ezt mondta: - Katalin asszony j�kora terhet vesz a nyak�ba.

Ak�rhogy is, az �ltal�nos megd�bben�s k�zepette 1543. j�lius 12-�n sor ker�lt az �jabb esk�v�re, �s cs�ndes nyugalomban kezdet�t vette a hatodik h�zass�g. Egy kort�rs szerint egy�tt l�tva a kir�lyi p�rt, az ember azt mondta volna, m�r vagy h�sz �ve h�zasok. A kir�ly gyermekei, M�ria, Erzs�bet, �s Edward hamar elvesztett�k anyjukat, �s egyik nevel�t�l a m�sikhoz ker�ltek. Katalin olyan csal�di otthont termtett sz�mukra, amilyet nem ismertek eddig soha; mindh�rom gyermek, b�rmennyire is k�l�nb�z�ek voltak is, hamarosan megszerette.

A kir�ly sz�m�ra az id� m�l�s�val Katalin ink�bb �pol�n� lett, mint feles�g: � volt az egyetlen, aki viszolyg�s n�lk�l �polta fek�lyeit, �s felvid�totta a hossz� �r�k sor�n, amelyeket �gyban vagy sz�kben �ld�g�lve volt k�nytelen t�lteni.

Egy ilyen asszony igaz�n meg�rdemelte, hogy megmenek�lj�n el�dei sors�t�l, �s val�ban, n�h�ny kisebb teol�giai vit�t nem tekintve, a kir�lyi p�r t�retlen b�kess�gben �l eg�szen Henrik hal�l�ig, ami 1547. janu�r 28-�n k�vetkezett be. Ekkor Parr Katalin k�rp�tl�st nyerhetett �ldozatai�rt: amint az illend�s�g megengedte, feles�g�l ment hajdani udvarl�j�hoz, Tom Seymourhoz, aki ism�t megjelent az udvarn�l, m�ghozz� nagy tisztess�gben: mint az �j kir�ly, a t�z�ves VI. Edward nagyb�tyja.

H�zass�guk azonban nem tartott sok�. Harminc�t �vesen gyereket sz�lni nagy vesz�lyt jelentett abban a korban: Katalin nem is �lte t�l. A r�k�vetkez� �v augusztus�ban halt meg; kisl�nya sors�r�l nem tudni, val�sz�n�leg szint�n nem maradt �letben.

A legszerencs�sebb Henrik-feles�g tov�bbra is a negyedik, Anna volt, a rend�thetetlen nyugalm� flamand kanca, aki eg�szen a katolikus M�ria idej�ig el�ldeg�lt. A k�t asszony, a hitb�li k�l�nbs�g ellen�re, rokonszenvezett egym�ssal; s amikor mostohaanyja meghalt, M�ria sz�p s�reml�ket �ll�ttatott neki a Westminster sz�kesegyh�zban.

Egy angol t�rt�n�sznõ 2001-ben az al�bbiakat r�p�tette vil�gg�:

Boleyn Ann�t �ldott �llapotban fejezt�k le.
Boleyn Anna gyermeket v�rt, amikor f�rje, VIII. Henrik parancs�ra 1536- ban hamis v�dak alapj�n lefejezt�k - �ll�tja egy angol t�rt�n�sznõ. Mind ez id�ig �gy v�lt�k, a fiatal nõnek az�rt kellett meghalnia, mert a kir�ly egy m�sik asszonyba, Jane Seymourba lett szerelmes, akit Anna hal�la ut�n Henrik val�ban feles�g�l is vett. Az �jabb h�zass�gk�t�s fõ oka azonban az �r�k�s, a fi�ut�d ut�ni v�gy volt. Anna ugyanis egy le�nnyal, a k�sõbbi I. Erzs�bet kir�lynõvel aj�nd�kozta meg Henriket. Boleyn Anna m�sodik gyermeke ugyan fi� lett, de halva sz�letett. A kir�ly - �ll�t�lag - m�r nem rem�lte, hogy az asszony �r�k�st tud neki sz�lni. Elsõsorban ez�rt kellett meghalnia.

�m Weir szerint a dolgok kor�ntsem �gy t�rt�ntek. A kir�ly tudta, hogy feles�ge �jra terhes, de a cselsz�võ Thomas Cromwell, a kir�ly bizalmasa elhitette Henrikkel, hogy a gyermek nem tõle sz�rmazik. A t�rt�n�sznõ �rvel�s�nek k�z�ppontj�ban egy lev�l �ll, amelyet VIII. Henrik r�mai k�vet�nek �rt 1536. �prilis 25-�n. A lev�lben a k�vetkezõ sorok is olvashat�k: "a mi legkedvesebb �s olyannyira szeretett feles�g�nk, a Kir�lyn�" �jra gyermeket v�r. A lev�lben arr�l is sz� esik, hogy Henrik bizonyos jelekbõl arra k�vetkeztet, a gyermek fi� lesz. " ...Nagyon val�sz�nû, hogy Isten fi� ut�dot k�ld nek�nk..." - �rta. Anna feltehetõen 1536 febru�rj� - nak v�g�n esett �jra teherbe. �m az agyaf�rt Cromwell, aki hal�los ellens�ge volt Ann�nak, �s �gy �rezte, hogy a kir�lyn� befoly�sa a kir�lyra gyeng�ti saj�t hatalm�t, elhitette a bizalmatlan �s k�nnyen befoly�solhat� kir�llyal, hogy a gyermek m�st�l sz�rmazik. Henrik hitte vagy sem, amit Cromwell �ll�tott, nem tudni, �m Weir szerint nem kock�ztathatott. Ink�bb meg�lette az asszonyt �s a gyermeket is, semhogy Anglia tr�nja k�zel�be egy esetleges fatty�t engedjen. A t�rt�n�szek t�bbs�ge vitatja Weir �ll�t�s�t. Szerint�k Boleyn Anna hal�l�r�l el�g sokat tudni, �s ha maradtak is lappang� adatok, nem val�sz�nû, hogy egy v�rand�s any�t Henrik, aki annyira v�gyott fi� ut�d ut�n, meg�letett volna. T�ny az is, hogy Boleyn Anna vad term�szete miatt nem felelt meg a korabeli f��ri elv�r�soknak.