19. t�tel: Az arab h�d�t�s

A h�d�t�sok oka a dzsih�d, a szent h�bor�. A dzsih�d szerint az igazhit� moszlimok feladata hit�k terjeszt�se ak�r fegyverrel �s er�szakkal is. A dszih�d sor�n elesettek a Paradicsomba jutnak, ez lelkes�tette �ket.

Az iszl�m egyes�tette a kor�bban egym�ssal harcol� arab t�rzseket, s ezzel �ri�si er�t szabad�tott fel, mely a dzsih�d jelszav�val a k�zel –Keletre rontott, r�vid id�n bel�l �ri�si ter�letet foglalt el.

Ezt annak k�sz�nhett�k, hogy kedvez� volt a t�rt�nelmi pillanat: a t�rs�g k�t nagyhatalma, Biz�nc �s Perzsia a VI. sz�zad els� fel�ben elkeseredett harcot v�vott egym�ssal. Ez a k�zdelem mindk�t birodalmat kimer�tette4, s �gy azok peremter�letei �rett gy�m�lcsk�nt hullottak az arabok kez�be. El�seg�tette gyors� t�rh�d�t�sukat az agyonad�ztatott t�megek el�gedetlens�ge, akik szinte szabad�t�k�nt tekintettek az arabokra, �s a v�rosok �nk�nt nyitott�k meg kapuikat.

Mohamed hal�l�t k�vet�en a kalif�k vett�k �t az ir�ny�t�st: Ab� Bakr, majd Omar. Vezet�s�kkel az iszl�m harcosok p�r �vtized alatt els�p�rt�k a perzsa �llamot, s Biz�ncot is t�nkrevert�k. Kez�kbe ker�lt Sz�ria, Palesztina, Mezopot�mia, Egyiptom. Az Omajj�d-dinasztia ir�ny�t�s�val a VII. sz�zad v�g�re Keleten m�r az Indus v�lgy�ben j�rtak gy�ztes hadaik, K�z�p-�zsi�ban, pedig m�r Szamarkand, a Selyem�t menti gazdag keresked�v�ros is beh�dolt az araboknak.  Nyugaton Tarik vez�r 711-ben �tkelt a Gibralt�ri –szoroson �s Hisp�nia nagy r�sze arab fennhat�s�g al� ker�lt.

A sz�z �ve tart� sikereiknek �s h�d�t�soknak k�t �llam, egy r�gi �s egy �j vetett g�tat. 732-ben Poitiers-n�l Martelll K�roly frankjai, 740-ben Kis-�zsi�ban a biz�nciak m�rtek veres�get az arabokra, le�ll�tva el�renyomul�sukat, megmentve ezzel az �jj�sz�let� Eur�p�t �s a kereszt�nys�get.