15. Az iszl�m vall�s

A vall�s kialakul�sa

Az arabok az Arab-f�lszigeten �ltek. Az arabok z�me l�- �s teveteny�szt�, tevehajcs�r nom�d beduin volt. T�rzsekben �ltek, t�rzsi vall�s �s hiedelmek. Sz�raz, sivatagos ter�leteken �l� t�rzsek szakadatlan harcoltak az �letet ad� v�z�rt �s az o�zisok legel�i�rt, az �llatok miatt. Az arabok egy r�sze keresked�ssel foglalkozott. Bekapcsol�dtak K�zel-Kelet kereskedelm�be, a karav�nutak ment�n jelent�s telep�l�sek alakultak ki pl. Mekka, a k�s�bbi vil�gvall�s az iszl�m b�lcs�je.

A Mekk�ban �l� Mohamed tevehajcs�rb�l lett keresked�, beutazta Ar�bi�t �s utaz�sai sor�n megismerkedett a zsid� �s a kereszt�ny vall�ssal, melyekb�l �tletet mer�tett �s 610 k�r�l �j tanokkal l�pett fel. �gy v�lte Allah, Gabriel Arkangyal �ltal kinyilatkoztatta sz�m�ra igazs�gait, parancsait �s v�rakoz�sait az emberekkel szemben. A nom�d t�rzseket szerette volna egyes�teni az �j vall�s �ltal, hogy megsz�njenek a visz�lyok �s (egys�ges �llam) j�hessen l�tre. Hamar k�vet�kre tal�lt a szeg�nyek k�z�tt, mivel az elesettek gy�mol�t�s�t hirdette. �gy �sszet�z�sbe ker�lt a Mekk�t vezet� gazdag keresked�kkel, ez�rt menek�lnie kellett Medin�ba. H�veivel mened�ket �s t�mogat�kat lelt itt. A Mekk�b�l val� kivonul�s �ve 622, a hidzsra v�lt a mohamed�n id�sz�m�t�s kezdet�v�. Medin�ban sok k�vet�re tal�lt, meger�s�d�tt az �j hit. Miut�n eszm�i a mekkai keresked�kkel is egyezs�gre jutott (mekkai zar�ndoklat), gyorsan kezdett terjedni.

Tanok

Jelent�s m�rt�kben a zsid� �s kereszt�ny vall�s hagyom�nyaira �p�l. M�sr�szt a pog�ny arab hitvil�g is jelent�s hat�st gyakorolt tanaira. Allah egy t�rzsi istens�g volt �s ugyancsak pog�ny eredet� a K�ba k� (meteorit darab) tisztelete a mekkai szent helyen.

Az iszl�m gondolatvil�ga, szab�lyzata a szent k�nyvben, a Kor�nban (hirdet�s) tal�lhat�.

Szerz�je Allah, Mohamed k�zvet�t�s�vel juttatta el az emberekhez, Mohamed hal�la ut�n tan�tv�nyai jegyezt�k le sz�veg�t.

1. Igazhit� moszlimnak 5 alapvet� parancsot kell betartania a Kor�n alapj�n.
2. Egyetlen Isten van, Allah �s Mohamed a Pr�f�t�j�ban val� hit.
3. Mekka, a szent v�ros ir�ny�ba v�gzett napi 5 X-i ima. (Sz�l�v�rosa)
4. K�telez� alamizsnaoszt�s a szeg�nyeknek. (kereszt�nys�gb�l vette �t)
5. Ramadan, a havi b�jt, napkelt�t�l napnyugt�ig tilos enni �s inni.
6. Minden igazhit�nek �let�ben legal�bb egyszer el kell zar�ndokolnia a szent v�rosba, Mekk�ba (�s meg kell cs�kolni a K�ba k�vet.)

Az 5 f� el��r�s mellett kev�sb� jelent�s k�vetelm�nyek is tal�lhat�k a Kor�nban.

-tilos sert�sh�st enni �s szeszesitalt fogyasztani.

-max. 4 feles�g (igazhit�nek)

Az iszl�m l�nyege egyszer� el��r�sokban foglalhat� �ssze, melyre a szigor� monoteizmus jellemz�. �let�ket a vall�s szab�lyozza. Nem j�tszik fontos szerepet a paps�g nem j�tt l�tre er�s egyh�zi hierarchia a muzulm�n vil�gon.

H�d�t�sok kezdete

A h�d�t�sok oka a dzsih�d, a szent h�bor�. A dzsih�d szerint az igazhit� moszlimok feladata hit�k terjeszt�se ak�r fegyverrel �s er�szakkal is. A dzsih�d sor�n elesettek a Paradicsomba jutnak, ez lelkes�tette �ket. Az egym�s ellen k�zd� nom�d beduin t�rzsek erej�t a dzsih�d egyes�tette, �s idegen ter�letek fel� vezette. K�zel- Keleten r�vid id�n bel�l �ri�si ter�leteket foglaltak el. Mohamed hal�l�t k�vet�en a kalifa (= helyettes) vett�k �t az ir�ny�t�st. �k egy szem�lyben voltak a vall�si �s �llami vezet�k. (Abu Bakr, majd Omar) P�r �vtized alatt els�p�rt�k a Perzsa �llamot �s Biz�ncot is. Kez�kbe ker�lt Sz�ria, Paleszt�na, Mezopot�mia, Egyiptom is. 100 �vig tart� sikereiknek 732-ben Poitiers- n�l Martell K�roly frankjai �s 740-ben Kis- �zsi�ban a biz�nciak m�rtek veres�get az arabokra. Megakad�lyozva el�renyomul�sukat �s ezzel megmentett�k az �jj�sz�let� Eur�p�t �s a kereszt�nys�get.

Berendezked�s�k

A kalif�k despotikus uralkod�kk� v�ltak. Az arab katonai vezet� r�teg f�ldbirtokos arisztokr�ci�v� alakult. A szolg�lati birtokok rendszere biztos�totta a k�zponti hatalom erej�t. F�ldeket a szabadok �s a rabszolg�k m�velt�k. V�rosok fennmaradtak �s vir�gz�snak indultak, mivel a k�zvet�t� kereskedelem jelent�s r�sze az arabok kez�be ker�lt. Az egys�ges hatalmi ellen�rz�s alatt lev� �ri�si ter�leteken fellend�lt a kereskedelem.  K�zm�ipar rendk�v�l fejlett volt. (muszlinsz�vet, kordov�n csizma, damaszkuszi ac�l)

Az �ri�si ter�leteket ma m�r nem tudt�k egyben tartani, el�sz�r a sz�ls� tartom�nyok, majd a bels� tartom�nyok is elszakadtak, �n�ll�sodtak. A X. sz.-ban Eur�pa fel� �jabb hull�mokban t�madtak az arabok, azonban a meger�s�d� Eur�pa hamarosan visszaverte �ket.