Trtnelem : Tmakr: V. Politikai intzmnyek, eszmk, ideolgik |
Tmakr: V. Politikai intzmnyek, eszmk, ideolgik
puma189 2005.12.27. 20:02
19. ttel: Az arab hdts
A hdtsok oka a dzsihd, a szent hbor. A dzsihd szerint az igazhit moszlimok feladata hitk terjesztse akr fegyverrel s erszakkal is. A dszihd sorn elesettek a Paradicsomba jutnak, ez lelkestette ket.
Az iszlm egyestette a korbban egymssal harcol arab trzseket, s ezzel risi ert szabadtott fel, mely a dzsihd jelszavval a kzel –Keletre rontott, rvid idn bell risi terletet foglalt el.
Ezt annak ksznhettk, hogy kedvez volt a trtnelmi pillanat: a trsg kt nagyhatalma, Biznc s Perzsia a VI. szzad els felben elkeseredett harcot vvott egymssal. Ez a kzdelem mindkt birodalmat kimertette4, s gy azok peremterletei rett gymlcsknt hullottak az arabok kezbe. Elsegtette gyors trhdtsukat az agyonadztatott tmegek elgedetlensge, akik szinte szabadtknt tekintettek az arabokra, s a vrosok nknt nyitottk meg kapuikat.
Mohamed hallt kveten a kalifk vettk t az irnytst: Ab Bakr, majd Omar. Vezetskkel az iszlm harcosok pr vtized alatt elsprtk a perzsa llamot, s Bizncot is tnkrevertk. Kezkbe kerlt Szria, Palesztina, Mezopotmia, Egyiptom. Az Omajjd-dinasztia irnytsval a VII. szzad vgre Keleten mr az Indus vlgyben jrtak gyztes hadaik, Kzp-zsiban, pedig mr Szamarkand, a Selyemt menti gazdag kereskedvros is behdolt az araboknak. Nyugaton Tarik vezr 711-ben tkelt a Gibraltri –szoroson s Hispnia nagy rsze arab fennhatsg al kerlt.
A szz ve tart sikereiknek s hdtsoknak kt llam, egy rgi s egy j vetett gtat. 732-ben Poitiers-nl Martelll Kroly frankjai, 740-ben Kis-zsiban a biznciak mrtek veresget az arabokra, lelltva elrenyomulsukat, megmentve ezzel az jjszlet Eurpt s a keresztnysget.
|