2. t�tel: A k�z�pkori kereskedelem

K�z�pkori v�rosok lak�i, a polg�rok. A lakoss�g nem egys�ges, patr�ciusok, keresked�k, gazdagabb r�teg. – k�z�l�k ker�ltek ki a szen�tus tagjai. Polg�rs�g z�me k�zm�ves, iparos volt. Plebejeusok: polg�rjoggal nem rendelkez� iparosleg�nyek, napsz�mosok. K�z�pkori  v�ros termel�si alapj�t a k�zm�vess�g szolg�ltatta. K�zm�vesek c�hekben dolgoztak. Fejl�d�tt az ipar. Flandri�ban j� min�s�g� poszt�t termeltek. D- N�meto: b�ny�szat, f�mfeldolg. �-It�lia v�rosaiban poszt�gy�rt�s �s selyemsz�v�s. Sz�lesedett a kereskedelem, piaci kapcsolatok b�v�ltek, az orsz�gok bel- �s k�lkeresekedelm�ben komoly szerepet j�tszottak a v�s�rok. Itt nagy mennyis�gben cser�ltek cser�lt gazd�t a gyapj�, b�r, a poszt�, a lensz�vet, f�mt�rgyak �s gabona. XII-XIII. sz. legnagyobb v�s�rai a Champagne-i gr�fs�gban volt. Sz�razf�ldi kereskedelmi �tvonalon tal�lkoztak a jelent�s forgalomban l�v� �ruk. �tvonal a v�rosokon �thalad, ott volt a v�s�r.

T�vols�gi kereskedelem

A meggazdagod�s igazi forr�sa a t�vols�gi kereskedelem, amely messzi vid�kek elt�r� termel�si adotts�gain alapult. K�z�pkor hivat�sos keresked�i kiz�r�lag a t�vols�gi kereskedelemmel foglalkoztak. Els�sorban a nemesek, a f�papok �s a gazdagabb polg�rok f�ny�z�s�t szolg�l� term�keket sz�ll�tottak. Tengeri kereskedelemnek, a v�zi sz�ll�t�snak kiemelked� szerepe volt.

K�t kereskedelmi �tvonal.: F�ldk�zi tenger keleti medenc�j�nek kereskedelme:  levantei kereskedelem, �s a Hanza sz�vets�g.

Levantei kereskedelem:

F�ldk�zi-t keleti medenc�j�ben zajlott.

�-It�liai v�rosok: Konstantin�poly, Velence, Genova, Pisa- keresked�i bonyol�tott�k le. K�l�nleges keleti �ruk beszerz�se, �s magas �ron val� �rt�kes�t�s�ben rejlett a haszon. A levantei kereskedelem K�zel-Keletet k�t�tte �ssze Eur�p�val. Fegyver, rabszolga, f�szer, fest�k—ruhaanyagot., gy�m�lcs, illatszer, selyem, �veg, pap�r--- Luxuscikkek. Dr�gak�, nemesf�m, �kszer.

K�n�b�l: selyem, pap�r.

India: elef�ntcsont, f�szer.

Utak: Selyem�t, T�mj�n�t—sz�razf�ldi utak. K�na, India term�kek: Arab keresked�k k�zvet�t�s�vel jutnak el Eur�p�ba. Ez a kereskedelem alapozza meg Velence, Pisa, .. gazdags�g�t.

Atl. 26. Piros vonal. Fontos sz�razf�ldi kereskedelmi �tvonal: �-It�lia—DK- Franciao.—K�ln (k�lniv�z)—Flandria (Genf itt tal�lhat�). K�ln a legnagyobb Rajna menti keresked�v�ros.

Legnagyobb v�s�rok: Champagne-i

A k�t tengeri kereskedelmi �tvonal k�z�tt biztos�totta az �sszek�ttet�st.

Keresked�k �rdekv�delmi szervezete: guilde

-�rak megszab�sa

-piac feloszt�sa egym�s k�z�tt

-megv�dika t�mad�kt�l (rabl�, haramia, kal�z)

Legjelent�sebb tal�lm�nyok:

-v�zimalom

-sz�lmalom

-velencei g�lya

-Hanza- kogge—kereskedelmi haj�

-l�b�t�s sz�v�sz�k

-neh�zeke

Hanza sz�vets�g:

1161-ben sz�letik meg. Hamburg �s L�beck sz�vets�ge, majd kisz�lesedik. A Balti �s �szaki tengeri v�rosokat egy sz�vets�gbe t�m�r�tette.

V�rosok: London, Riga, Stockholm, Rostock, Koppenh�ga, Berger

Term�kek: hal, hering, gabona,pr�m s�, poszt�, fa, keleti �ru, m�z, f�m�ru, bordeauxi bor—�lelmiszerei, mindennapos, alapvet� meg�lhet�si cikkek. Alapvet� �lelmiszerek, poszt�, fa, nyersanyagok, �l��llat, mezg. Szersz�mok, gabona—t�megcikkek

Valamint levantei luxuscikeket, ezeket ugyanis �-It�liai v�rosokb�l a nemztek�zi kereskedelem legfontosabb sz�razf�ldi �tj�n, az Alpok h�g�in �t jutottak el az �szaki tengei �tvonalakis v�g�llom�s�t jelent� flandriai kik�t�ig. A d�ln�met �s a rajnai v�rosok is bekapcsol�dtak a vil�gkereskedelembe. N�met keresked�knek Velenc�ben saj�t kereskedelmi telep�k volt, �s szabad �thaj�z�st engedtek nekeik a f�ldk�zi tengeren.