5. t�tel: A k�zm�ipar fejl�d�se az �rett feudalizmust�l a kapitalista viszonyok kialakul�s�ig

C�h:

A k�z�pkori v�ros termel�si alapj�t a k�zm�vess�g szolg�ltatta. A k�zm�ves kistermel�. Munkaeszk�zeivel saj�t munk�j�n alapul� gazd�lkod�st folytatott, c�lja az �letfenntart�shoz sz�ks�ges javak megszerz�se volt. A X-XII sz�zadban az ugyanazon iparral foglalkoz� k�zm�vesek �rdekeik v�delm�re c�hekbe t�m�r�ltek. Igyekeztek a bels� versenyt is megakad�lyozni, ez�rt pontosan szab�lyozt�k a termel�s eg�sz folyamat�t, a nyersanyag beszerz�st�l a term�k �rt�kes�t�s�ig. Szigor�an tiltott�k a m�sik „port�k�j�nak �cs�rl�s�t �s a rekl�mot. �ltal�ban a legalacsonyabb �rakat szabt�k meg.

A c�h teljes jog� tagjai csak az �n�ll� m�hellyel rendelkez� mesterek lehettek. A szab�lyzat el��rta, hogy egy-egy mester h�ny seg�det, inast (tanul�t) alkalmazhatott. Mesterr� csak az v�lhatott, aki meghat�rozott ideig inaskodott, majd mint leg�ny (seg�d) dolgozott egy mester m�hely�ben. A szakmai tud�st v�ndor�ton, m�s v�rosokban, orsz�gokban kellett t�k�letes�teni. A vizsga a „mesterremek” elk�sz�t�s�b�l �llott. Ha a c�h vezet�i �s az �l�k�n �ll� c�hmester el�gedettek voltak a mestermunk�val, a leg�ny mesterr� v�lt �s �n�ll� m�helyt nyithatott. A c�hek jelent�s szerepet j�tszottak a v�ros v�delm�ben is. Vesz�ly eset�n a c�htagoknak a v�rosfal meghat�rozott pontj�n katonai szolg�latot kellett teljes�teni�k. A c�hbe �j tag bel�p�s�t gyakran akad�lyozt�k, pl �gy, hogy a bel�p�nek k�lts�ges lakom�n kellett vend�g�l l�tnia a c�h r�gi tagjait. Mi�rt nem volt k�v�natos, hogy a c�htagok sz�ma n�vekedj�k? Csal�dtagjaik mi�rt kaptak kedvezm�nyt?

Manufakt�ra:

A t�k�s kapitalis gazdas�g �s t�rsadalom kialakul�sakor. A megn�vekedett kereslet az apr�l�kos �s merev c�hszab�lyok kereteiben azonban nem lehetett volna kiel�g�teni. �lelmes v�llalkoz�k kij�tszott�k, megker�lt�k a c�heket. Az olcs� text�li�k, amelyeket minden mennyis�gben jelvett a kelet-k�z�p-eur�pai piac, a falusi lakoss�ggal k�sz�tett�k el. Ebben az �n. kiad�si rendszerben  eg�sz falvak szeg�ny csal�djai fontak, sz�ttek a v�rosi textilv�llalkoz�k megb�z�s�b�l. A v�llalkoz�k a k�szterm�keket azut�n tov�bb�tott�k a felvev�piacon. A dr�g�bb, finomabb cikkeket-, pl.  a f�m- �s a luxusipar term�keit, m�s m�don k�sz�tett�k. A v�llalkoz�k az �ltaluk fel�ll�tott el� egy-egy term�ket. �k gondoskodtak a nyersanyagr�l �s a szersz�mokr�l is. (a szersz�mok m�r egy-egy m�veletre specializ�l�dott, de m�g k�zi eszk�z�k voltak; innen a n�v: manu facere- k�zzel csin�lni. ) A manufakt�r�ban fokozott szerepe volta a munkamegoszt�snak. A dolgoz�k csup�n egy-egy munkamozzanatot v�geztek, �gy abban nagy gyakorlatra tettek szert, s igen gyorsan dolgoztak. (A c�hes termel�sben az eg�sz munkafolyamatot ugyanaz vagy ugyanazok v�gezt�k.)  A manufakt�r�ba n, de m�r a kiad�si (bedolgoz�) rendszerben is, olcs�bban �s nagyobb mennyis�gben termeltek, v�llalkoz�k kez�n, pedig jelent�s t�k�k halmoz�dtak fel. A kereskedelem mellett bus�s hasznot k�n�lt az �jonnan felfedezett ter�letek, gyarmatok kifoszt�sa, a rabszolga-kereskedelem �s a tengeri kal�zkod�s is.

                  C�h                                                                       Manufakt�ra

              Dr�ga                                                                   Olcs�      

              J� min�s�g�                                                          Gyeng�bb min�s�g�

              Egy ember v�gzi a munkafolyamatokat                  Egy ember csak egy adott

              az elej�t�l a v�g�ig.                                               r�szfolyamatot v�gez

              Egyedi, m�retre k�sz�tik.                                       T�megterm�k, t�megesen

              Sok id�be telik elk�sz�teni egyet.                           gy�rtj�k, sokat

Gyorsan elk�sz�l, a r�szfolyamat v�gz�s miatt, mert megtanult�k gyorsan csin�lni.