7. t�tel: A XIII. sz�zadi magyar t�rsadalom

A XIII. sz�zad l�nyeges v�ltoz�sok ideje. A kir�lyi birtokadom�nyok k�vetkezt�ben, amelyeket Imre �s II. Andr�s egym�s elleni harc�ban osztott sz�t, megn� a f�urak hatalma, a kir�ly� jelent�sen cs�kken. K�nytelen a kir�lyi jogon szerzett reg�lej�vedelmekre t�maszkodni, mely a paraszti r�teget s�jtotta. A kir�lyi hatalom hanyatl�sa nagy vesz�lyt jelentett a kir�lyi vit�zek, a szerviensek �s v�rjobb�gyok sz�m�ra. �lland� katon�skod�sra k�nyszer�ttett�k �ket valamint f�ldjeikre is szert akartak tenni a feud�lis nagyurak. Szerviensek szervezkedni kezdtek, a f�urak is �sszeesk�v�st szerveztek. Elt�r� okok miatt, de az eg�sz t�rsadalom szembeker�lt a kir�lyi hatalommal. V�g�l 1222-ben, a feh�rv�ri „t�rv�nyalkot� napon” k�nyszer�ttett�k a kir�lyt, hogy jogaikat t�rv�nyben, az Aranybull�ban er�s�tse meg. 31 cikkb�l �llt, de megval�s�t�sa kir�ly �s az okm�nyban h�tr�nyosan �rintettek ellen�ll�sa miatt elmaradt. Szerviensek szervezkedni kezdtek �rdekeik �rv�nyes�t�s�re. 1232-ben a zalai nemesek a megye ter�let�n az �ket �rint� �gyekben b�r�skod�si jogot nyertek. Ezt k�s�bb nemesi v�rmegy�nek nevezt�k, mely a kir�lyi v�rmegy�t v�ltotta fel.

 II. Andr�s hal�la ut�n fia, IV. B�la lett az uralkod�, aki nagyapj�t III. B�l�t tekintette p�ldak�p�nek. Megk�s�relte visszaszerezni a r�gi v�rbirtokokat, melyeket apj��k osztottak sz�t a f�urak k�z�tt. A tat�rj�r�st megel�z� �vekben c�lja a kir�lyi hatalom �jb�li meger�s�t�se volt a b�r�kkal szemben. II. Andr�s, apja h�veit, a b�r�kat sz�m�zette, birtokaikat visszavette. A kir�lyi hatalom hangs�lyoz�sa �rdek�ben elrendelte, hogy az uralkod� jelenl�t�ben nem lehet le�lni. Birtokok, v�rmegy�k visszav�tele. Befogadja az orsz�gba a kunokat, hogy a katonai erej�kre tudjon t�maszkodni a b�r�kkal szemben, b�r a kunok fosztogatnak az orsz�gban, hiszen nom�dok. T�rv�nnyel v�di a kunokat, b�ntet�st kap, aki kezet mer r�juk emelni. Ez�rt a b�r�k szembefordulnak vele. Ez, hogy hatalm�t minden eszk�zzel megpr�b�lta meger�s�teni, m�g vissza�t majd a tat�rj�r�skor.

Tat�rj�r�s:

El�zm�nyei: Julianus bar�t hozta a rosszh�rt, a mongol tat�rok k�zelednek.

IV. B�la t�rekv�se az er�s kir�lyi hatalom megteremt�s�re mindenk�ppen sz�ks�g volt, de eszk�zei hib�snak bizonyultak, ugyanis az eg�sz nagybirtokos r�teget szembeford�totta vele. K�z�nnyel fogadt�k a tat�r t�mad�s h�r�t, s r�juk nem sz�m�thatott.

A magyar kir�lys�g �s a kereszt�ny Eur�pa tudta, csak �gy menek�lhet meg, ha meg�ll�tj�k a tat�rokat. Kijevet el�g er�snek tartott�k ahhoz, hogy feltart�ztassa a tat�rokat, de 1240-ben beveszik Kijevet, ezzel megpecs�tel�d�tt Mo sorsa, fel kell venni a harcot a tat�rokkal. Igen, de a b�r�kra �s mag�nhadseregeikre nem sz�m�that, bez�rk�ztak v�raikba.

Szerviensek szeg�ts�ge, de nem el�g, �s a kir�lyi mag�nhadsereg is kev�s. A p�p�t�l k�r seg�ts�get, aki meg�g�ri im�dkozni fog �rt�k, mert nem �r r� seg�teni, a N�met cs�sz�rral, Frigyessel harcol. Majd a N�met cs�sz�rt�l, Frigyest�l is k�r seg�ts�get, aki szint�n sok szerencs�t k�v�n, mivel az invesztit�ra h�bor� miatt � sem �r r�. Majd St�jerorsz�g herceg�t II. harcias Frigyest k�ri, seg�tsen. Megzsarolja, csak a nyugati v�rmegye ellen�ben seg�t, ezt nem fogadja el. A kunokt�l is k�rne seg�ts�get, akiket befogadott orsz�g�ba, de a magyar el�kel� kunok vezet�j�t K�tenyt meggyilkolt�k, ez�rt a kunok haragosan kivonulnak. IV. B�la, s az orsz�g egyed�l marad. Minden pr�b�lkoz�s ellen�re s�lyos veres�get szenved IV. B�la �s serege, 1240. �prilis 11-�n Muhin�l. Csakhogy a 3 k�v�rat,  Esztergom, Feh�rv�r, Pannonhalma, nem siker�l bevenni�k, nincs ostromszer�k. A t�bbi v�r f�ldv�r volt, ezeket az�rt siker�lt elfoglalniuk. Majd a tat�rok kivonulnak.

A tat�rj�r�st k�vet�en IV. B�la �j politik�t v�laszt.

·                    K�lpolitika: m�r nem nyugaton, hanem keleten keres sz�vets�gest a tat�rok ellen. A halicsi fejedelemmel k�t sz�vets�get, mert a halicsiakat is fenyegeti a tat�r, �s �k is kereszt�nyek.

IV. B�la a m�sodik honalap�t�.

·                    El�kel�knek, szerzeteseknek, polg�roknak, jobb�gyoknak kedvezm�nyeket ad. Szerviensekb�l nemesek lesznek, bevonja �ket az orsz�g korm�nyz�s�ba. Vagyis meger�s�ti jogaikat. Rendi orsz�ggy�l�s el�k�pe.

·                    T�mogatja a v�rosokat: kiv�lts�gokat ad, v�mmentes kereskedelem, szabad b�r�v�laszt�s, k�fal�p�t�s.Kir�lyi v�rosok: pl. Szeged, mez�v�rosok: ez�stb�ny�k �s s�b�ny�k.

·                    Szabad k�lt�zk�d�si jog. Jogilag egys�ges jobb�gys�g j�n l�tre. V�rjobb�gyok egy r�sze felemelkedhetett a szerviensek k�z�.

·                    Hozz�l�tott az �let, a munka felt�teleinek megteremt�s�hez, eln�ptelenedett orsz�gr�szeket betelep�tette.  Visszah�vja a kunokat �s letelep�ti �ket az Alf�ld k�z�ps� r�sz�re, szigor� fel�gyelet. Be kell n�pes�tenie az Alf�ldet a nyugati hospeseket hoz be. (n�metek, csehek, morv�k)

·                    Saj�t hib�j�b�l tanulva adom�nyoz f�ldeket, de felt�telk�nt megszabja, k�v�rat kell �p�teni, p�nc�los sereget kell �ll�tani a birtokosoknak.

A szerviensekb�l nemesek, a nagybirtokosokb�l b�r�k lesznek. A tat�rj�r�st k�vet�en a b�r�k tov�bb er�s�dnek.

A feud�lis gazdas�g �s t�rsadalom IV. B�la 2. uralkod�sa idej�n �li a vir�gkor�t.

Kialakul a familiarit�s. A k�znemesek valamely nagy�r szolg�lat�ba �lltak, ha meg akart�k �rizni vagyonukat. R�szt vettek birtokai gazdas�gi ir�ny�t�s�ban, harcoltak mag�nhadsereg�ben. �k alkott�k uruk udvar�t, k�rnyezet�t, t�gabb �rtelemben vett csal�dj�t. Ez�rt is nevezt�k �ket a nagybirtokos famili�risainak. Cser�be uruk megv�dte �ket.

IV. B�la l�ny�t, Margitot ap�c�nak adta, az�rt hogy a tat�rok ne j�jj�nek vissza.

A XIII. sz. legv�g�n, az utols� �rp�d- h�zi kir�lyaink idej�n feud�lis anarchi�ba zuhan a magyar gazdas�g �s t�rsadalom1270-ben halt meg, �s a fia V. Istv�n uralkodott, de fiatalon meghalt. A feud�lis anarchia okai: a b�r�k harcokat folytatnak a f�ldek�rt. Meggyeng�l� kir�lyi hatalom, meger�s�d� b�r�i hatalom.