14. t�tel: A reform�ci�

El�zm�nyek, N�metorsz�g a XVI sz�zad elej�n

Sz�ttagolt N�metorsz�g

N�met f�ld XVI. Sz�zad elej�n fejedelmek, hatalmak, v�rosok, gr�fs�gok laza sz�vets�ge volt. Cs�sz�r �s birodalmi gy�l�s hatalma form�liss� v�lt.

Elt�r� gazdas�gi fejletts�g

Orsz�g k�l�nb�z� r�szeinek gazdas�gi fejletts�ge elt�r� volt. D�li v�rosok: k�zm�ves �s bank�rk�zpont, az �szaki ter�letek vir�gz� tengeri kereskedelm�k r�v�n gyorsabban fejl�dtek. Legismertebb k�zpont: K�ln, Augsburg,  N�rnberg, Ulm. Sz�v�s: gyapj�, v�szon, selyem. Ipari tev�kenys�g: r�z, fametszetk�sz�t�s, k�pfarag�s, �tv�ss�g. B�ny�szat. – v�zi energia. – T�k�s- b�rmunk�s kapcsolat a b�nya�zemekn�l bontakozott ki el�sz�r. Kereskedelem, nagy szerepet j�tszott eur�pai �ruforgalomban. K�lf�lddel kereskedtek f�leg.

Orsz�g belsej�ben jelent�ktelenebb volta az �rucsere, megmaradt a c�he iparszervezet is. Politikai sz�tforg�csolts�g nehez�tette a gazdas�gi �let felvir�gz�s�t.

T�rsadalmi ellent�tek

Fejedelmek, f�ggetlen�tett�k magukat az uralkod�t�l, k�zponti ir�ny�t�s megsz�ntet�se volt a c�ljuk.

K�znemess�g: lovagok rendj�be s�llyedt. Fejedelmi udvarokban v�llaltak hivatalt.

Papi r�teg

Paps�g: k�t r�tegre oszlott. Fels� r�teg: f�papok: �rsekek, p�sp�k�k, pr�postok, ap�tok, rendf�n�k�k stb.

T�megekhez k�zelebb l�v�: als�bb paps�g. 15-16. sz�zadban a paps�g tekint�lye jelent�sen cs�kkent. t�madt�k feud�lis kiv�lts�gai, f�ny�z�se miatt: a polg�rs�g olcs�bb egyh�zat k�vetelt. N�metek rossz szemmel n�zt�k p�pai j�vedelmek It�li�ba �raml�s�t, szerzetesekben, pedig hatalmas f�ldbirtokok j�vedelm�t lef�l�z� semmittev�ket l�tt�k.

A v�rosi k�z�ppolg�rok, c�htagok, jobb m�d� k�zm�vesek, keresked�k el�gedetlenek voltak a fejedelmek �s az egyh�z uralm�val, patr�ciusok kiv�lts�gaival.

V�rosok legszeg�nyebb r�tege: plebejus elemek: t6�nkrement mesterek, elszeg�nyedett k�zm�vesek, c�hleg�nyek, v�rosba k�lt�z�tt napsz�mos munk�b�l teng�d� paraszti eredet� t�megek.

Differenci�l�d� paraszts�g

N�mets�g 80 %-�t az er�sen differenci�l�dott paraszts�g alkotta. Sokan bekapcsol�dtak �rutermel�sbe, de a t�bbs�g helyzete az 1500-as �vek elej�n rosszabbodott. A f�ldesurak, sanyargatt�k a n�pet, igazs�gtalanok voltak. Kisaj�t�t�s, fizet�si, munkak�telezetts�gek emel�se.

A XVI sz�zad elej�n a N�metorsz�gban a t�rsadalmi ellent�tek, az egyh�zzal szembeni �ltal�nos el�gedetlens�g el�sz�r a reform�ci�ban, majd a n�met paraszth�bor�ban robbant ki.

reform�ci� = meg�jul�s. Vall�s, kereszt�ny vall�s meg�j�t�sa a 16. sz-ban.

Reform�ci� kapcsol�dik a nagy f�ldrajzi felfedez�sekhez.

Emberek vil�gk�pe megv�ltozott. �j vil�gk�pek a katolikus egyh�z dogmatikus tan�t�saival nem �sszeegyeztethet�k.

Exped�ci�k viszont tudom�nyosan bebizony�tott�k, a f�ld nem lapos. F�k�nt a polg�rok t�madj�k az egyh�z tan�t�sait. Humanizmus, renesz�nsz ideol�gi�ja elkezdi lerombolni—ember �ll a k�z�ppontban-- felfedez�sek meg a vagyon.

Felekezetek: vall�sos tan�t�s mellett politikai mondanival�juk is van. T�rsadalompolitikai mondanival�juk is van.

A katolikus egyh�z �ltal t�mogatott feud�lis t�rsadalom igazs�gtalan.

Protest�ns felekezetek:

1.                  Evang�likus (luter�nus) felekezet—n�met reform�ci�

2.                  Reform�tus (k�lvinista) felekezet—sv�jci reform�ci�

3.                  Unit�rius (antirtrinit�tus) – szenth�roms�g tagad�
Magyarorsz�gon ennek lesz legnagyobb l�leksz�m� k�vet�je. Ma Erd�lyben m�g �lnek unit�riusok, templomok, k�z�ss�gek.

4.                  Anabaptista (�jrakeresztel�) mozgalom vagy felekezet.

5.                  Anglik�n: speci�lisan angol, csak Angli�ban �s gyarmatain.

Protest�ns: tiltakozni. A katolikus egyh�z �s a N�met-R�mai cs�sz�r be akart�k ezeket tiltani.

1517. okt. 17-�n indul a reform�ci�. Luther M�rton az elind�t�ja. Ezen a napon szegezi ki a 95 pontb�l �ll� hitt�teleit a vall�s meg�j�t�s�val kapcsolatban.

B�cs�c�dul�k

B�cs�c�dul�kat terjesztenek a papok: b�ntudati c�dula, 10 Le� p�p� tal�lta ki. Ezzel a lelki �dv�ss�g�ket v�s�rolhatt�k meg az emberek. Ekkoriban �p�tett�k a Szent P�ter bazilik�t. Ennek �p�t�s�hez sok p�nz kellett. – Luthernek ezzel telt be a poh�r. B�cs�c�dul�kkal val� „j�t�konykod�s” ellen�ben a p�pa elengedte az im�k elmond�s�b�l, b�jt�l�sb�l �s zar�ndoklatb�l �ll� egyh�zi b�ntet�st. K�s�bb ugyanilyen b�cs�c�dul�kat �rus�tottak a halottak t�bb- kevesebb �vi purgat�riumi szenved�s�nek megv�lt�s�ra is.

Luther t�zisei:

-Egyed�l a hit �ltal lehet a lelki �dv�ss�get el�rni (mennybejut�s), a b�nt egyed�l Isten bocs�thatja meg. – Egyed�l a hit �ltal �dv�z�l az ember.

-elveti a p�pai hatalom elv�t: nincs sz�ks�g p�p�ra �s az egyh�zi hierarchi�ra. (k�zvet�t�re, eg�sz egyh�zi szervezetre nincs sz�ks�g. Ember �s Isten k�z�tt nincs sz�ks�g egyh�zi k�zvet�t�sre.

-egyh�zi vagyonra sincs sz�ks�g: meg kell fosztani, szekul�lni—sz�tosztani a r�szorul�k k�z�tt. Az Nincs sz�ks�g egyh�zi vagyonra. Egyh�zi birtokok vil�gi birtokosok kez�be ad�sa.

-anyanyelv� istentisztelet.

-(k�t sz�n alatti �ldoz�s)

-gy�n�s �s szerzetess�g elt�rl�se

Luther tanait is sok�ig tiltj�k, eg�szen az augsburgi b�k�ig

T�telek hat�sa

Minden t�rsadalmi r�teg megtal�lta benne a neki sz�l�t.  Gondolatainak hat�s�hoz az is hozz�j�rult, hogy kegyelm�t Isten �rdeme val� tekintet n�lk�l, tiszta szeretetb�l adja.

Luther p�rtol�i: a fejedelmek:

Luther N�metorsz�gban kezdi tev�kenys�g�t—�ld�zik, V. K�roly is ekkoriban „t�zzel, vassal irtja az eretnekeket. A p�pa kik�z�s�ti Luthert, pedig az eg�sz N�meto. Mellette �ll. Hatalmas p�rtfog�i n�met fejedelmek, r�b�rt�k V. K�roly cs�sz�rt az 1521- �vi wormsi birodalmi gy�l�sen hallgassa meg �rveit. – eretneknek nyilv�n�tott, �tokkal s�jtotta Luthert.

B�lcs frigyes fejedelem mened�ket adott neki Wartburg v�r�ban, ahol 10 h�napi l�tszatfogs�ga idej�n n�metre ford�totta a Bibli�t. – ezzel megteremtette a n�met irodalmi nyelv alapjait.

„Protest�l�k”

Reform�ci� eszm�i gyorsan terjedtek. V�g�l kimondt�k, a r�mai katolikus egyh�zhoz �s a cs�sz�roz h� fejedelmek, hogy Luther h�vei megmaradhatnak vall�sukban, de hit�ket nem terjeszthetik. Ez ellen a reform�ci� k�vet�i „protest�ltak”, tiltakoztak, ezt jelenti. V. K�roly protest�nsok �s katolikusok kib�k�t�s: 1530 augsburgi birodalmi gy�l�s. Itt el�terjesztett�k, az „�gostai hitvall�s”-nak nevezett protest�ns tanokat.

Protest�ns- katolikus harc

Protest�ns fejedelmek sz�vets�get hoztak l�tre, hogy v�dj�k magukat a katolikusok esetleges t�mad�sai ellen Sz�vets�g tagjai: elfoglalt�k az egyh�zi birtokokat, megsz�ntett�k a kolostorokat. B�r a cs�sz�r katonai gy�zelmet aratott felett�k, de �k a francia kir�llyal sz�vetkeztek, V. K�roly k�nytelen volt engedi �ccs�nek k�zrem�k�d�s�vel 1555-ben megk�t�tt �k az augsburgi vall�sb�k�t.—Augsburgi vall�sb�ke

Eszerint a katolikusok �s a protest�nsok nem k�telesek egym�ssal b�k�ben �lni. A luther�nusok megtarthatt�k azokat az egyh�zi javakat, amelyeket kor�bban lefoglaltak. Elismert�k a „cuius regio, eius religio” = aki� a f�ld, az a vall�s elvet. Aki nem akarta k�vetni a tartom�ny fejedelm�nek vall�s�t, az szabadon elv�ndorolhatott. A fejelem mondja meg milyen a vall�s. Parasztok elv�ndorolhatnak, ha a fejedelemmel nem egyezi a vall�suk.

�ri�si t�megek csatlakoztak a luter�nus elvekhez = polg�rs�g nemess�g—egyh�zi vagyont ki kell saj�t�tani—polg�ri v�llalkoz�k, nemess�g tudj�k megvenni.

Elt�rik a luter�nus felekezetet a n�met-r ter�leten.

T�rsadalompolitikai �zenet: v�ge az egyh�z uralm�nak.

2. (sv�jci) reform�tus

K�lvin J�nos—„genfi p�pa” teljes�ti ki a sv�jci reform�ci�t.

Elm�letei vagy elvei:

-         El�re elrendel�s: prevesztin�ci�. Ember sorsa sz�let�se el�tt elrendeltetett Isten �ltal.--- Nincs szabad akaratod. Isten el�re elhat�rozza sorsodat.  Sikeres boldog, �zletel—mennybe jut (polg�rs�g fel� �zenet). Ha �zletben befuccsol—Isten elfordult t�le, mert rosszat tett.

-         Uralkod� hatalma Istent�l f�gg. „zsarnok�l�s elm�let” Uralkod�k hatalmukat Istent�l kapj�k, igazs�gosak legyenek—de ha zsarnokk�nt viselkedik, Isten elpuszt�tja—polg�r, paraszts�g-- elkeseredettek fel� sz�l, fel� �zen.

-         Nincs sz�ks�g katolikus egyh�zra, p�p�t nem ismeri el. Presbiter: ir�ny�tsa vil�gi szem�ly, v�ros legel�kel�bbjei. �k ir�ny�tj�k az egyes egyh�zk�z�ss�geket. (�rsek, p�sp�k nem kell)

K�lvin Genfben zsarnoki hatalmat gyakorol. K�lvin �ld�zi, unit�rius, sv�jci

Unit�rius:

Atya, fi�, szentl�lek—3-as—szent h�roms�g—unit�rius: szenth�roms�g tagad�. Isteni hatalom egyl�nyeg� (homog�n) – nem lehet 3 k�l�nb�z� megjelen�se. M�ssz�val: antitrinit�nius. -- eretneks�g—K�lvin meg�geti az antitrinit�vius magalkot�j�t

4. Anabaptista

A n�pi reform�ci�

Csecsem�kereszts�get vetik el. Meg lehessen v�lasztani a vall�st.

T�rsadalom politika: 10-ed elt�rl�se, ad� elt�rl�se. F�ld�n is egyenl�s�g, ne legyenek el�jogok—ez a jobb�gyok vall�sa.

A paraszti �s a v�rosi t�megek az egyh�zi reform mellett szabadulni akartak az elnyom�s al�l is. Vezet�je, M�nzer Tam�s �lesen szemben �llt Lutherrel.

Minzer Tam�s eszm�i

M�nger gazdagokat t�madta, �s J�zus szeg�ny �let�nek k�vet�s�t hirdette. Isten birodalm�t, a mennyorsz�got nem a t�lvil�gon, hanem itt a F�ld�n kell megval�s�tanunk. Isten orsz�g�ban nincs mag�ntulajdon �s �n�ll� �llamhatalom.

A n�met paraszth�bor�

1524 felkel�s t�rt ki. Paraszts�g �s v�rosi lakosok k�r�ben a n�pi reform�ci� eszm�i kedvez� talajra tal�ltak. Th�ringiai mozgalom k�zpontja M�hlhausen volt. Parasztok, b�ny�szokat vezette m�nzer. Csapatok feld�lt�k kast�lyokat �s kolostorokat. F�ldesurak k�z�l a legkegyetlenebbeket kiv�gezt�k. Azonban a fejedelmek egyes�tett hadsereg�kkel levert�k a parasztok egym�st�l elszigetelt csapatait.

Luther el�t�lte az uraik ellen fegyvert fog� parasztokat.

A paraszth�bor� lever�se ut�n is sz�m�thatott a fejedelmek t�mogat�s�ra. Ekkor �p�lt ki a Luther hitelveit vall� evang�likus egyh�z.

Katolikus egyh�z �jj�szervezhette er�it, hit�let tisztas�g�nak helyre�ll�t�s�t.—ellenreform�ci�. Elind�t�ja a folyamatnak: tridenti zsinat.

Jezsuita t�rsas�g: jezsuita rend. 1540. ellenreform�ci� C�lja: a p�pa f�s�ge alatt egyes�teni az eg�sz vil�got. Fegyelmeztet�s engedelmess�get k�v�nt a tagjait�l. Nevel�sre, szellem� k�pz�sre nagy gondot ford�tott.  Bel�l�k szerzetesek, politikusok.—nagy befoly�st gyakoroltak az ura