2. t�tel: A Biblia. Az �sz�vets�g (nyelve, r�szei, ford�t�sok, J�n�s k�nyve)

A Biblia: Biblos g�r�g sz�b�l sz�rmazik, jelent�se k�nyv, irat. (testamentum, v�grendelet)A zsid�k, majd a kereszt�nyek szent k�nyve. Az emberis�g kult�rt�rt�net�nek legfontosabb k�nyve. A vall�sos emberek (kereszt�ny, zsid� vall�sn�l) �let�t, erk�lcs�t, vil�gk�p�t meghat�roz� k�nyv. Az �kori kelet legnagyobb szab�s� irodalmi alkot�sa. Jelk�pes nyelve van, ami hasonl�t a k�lt�i kifejez�shez. T�m�i: az emberi alaphelyzetek.
K�t nagy r�szb�l �ll: 1. �sz�vets�g: Isten �s a v�lasztott n�p, zsid�k k�z�tti sz�vets�g.

                                  2. �jsz�vets�g: Isten �s az eg�sz emberis�g k�z�tti sz�vets�g.
A Bibli�ban minden irodalmi m�faj kezdeti form�i megtal�lhat�k: elbesz�l�s, p�ld�zat, himnusz, szerelmi dal, stb. Vulgata a teljes Biblia g�r�gr�l latinra ford�t�sa. i. e. IV. sz-ban. K�roly G�sp�r 1590-ben adta ki Vizsolyban a teljes Biblia latinr�l magyarra ford�t�s�t. Kanoniz�l�s: (k�non: m�rt�k) A r�gm�lt eml�keinek vall�si t�m�j� gy�jt�se, v�logat�sa, egybeszerkeszt�se. Vil�gi, prof�n sz�vegek nem ker�lhettek be a bibli�ba.  Szep

�sz�vets�g

(�testamentum) i.e. XII- i.e. II sz -ban keletkezett, ez kb. 1000 �v. Vall�sos szempont� v�logat�s. 3-4 szerese az �jsz�vets�gnek. Eredeti nyelve h�ber, m�s sz�val zsid�, vagy ar�mi, �h�ber. A Biblia a zsid�s�g �s a kereszt�nys�g szent k�nyve. Az �sz�vets�g a zsid� nemzet k�nyve. Septuaginta: �sz�vets�g g�r�gre ford�t�sa i. e. IV. sz-ban, 70 zsid� pap ugyan�gy ford�tottas le.

 Az �sz�vets�g szerkezete, r�szei: 39 k�nyvb�l �ll.

-         M�zes 5 k�nyve k�z�s n�ven T�ra (t�rv�ny k�nyv) : teremt�s, �z�nv�z, b�beli torony, K�in �s �bel t�rt�nete, J�zsef t�rt�nete.

-         Pr�f�t�k 16 k�nyve. (J�n�s k�nyve, P�ldabesz�dek k�nyve, Zsolt�rok v. �nekek, �nekek �neke)

16 Pr�f�ta, j�s, j�vend�mond�k, Isten szav�nak k�zvet�t�i. �lom, vagy l�tom�s form�j�ban jutnak �zenethez.

M�zes 5 k�nyve, a Teremt�s k�nyve

�sz�vets�gben tal�lhat�. 1-5 k�nyve. M�zes k�nyve. Zsid� elnevez�se T�ra (t�rv�ny). V�gleges v�ltozata Kr. e. 5. sz. .

1. K�nyve: A Teremt�s k�nyve (Genesis). V�gs� form�ja Kr. e. 6 sz. 1-11 fejezet: a vil�g teremt�se �s az emberis�g �st�rt�nete.

Teremt�s t�rt�net:

1. v�ltozat: Isten neve El�him (Isten). A semmib�l teremtette a vil�got. Sz�val, kinyilatkoztat�ssal teremti a k�rnyezet�t (�llatot, n�v�nyt, embert)
2. v�ltozat: Isten neve: Jahve El�him (�risten) Anyagb�l teremti a vil�got. �d�mot f�ldb�l �s l�lekb�l. Adam= h�ber�l: f�ld

Ford�t�sok:

A b�nbees�s

L�zad�s Isten akarata ellen. Eredeti (eredend� b�n). �d�m �s �va els� v�tke Isten ellen. Kerubok, �denkert kapuj�t v�d� angyalok seg�ts�g�vel �zt�k ki az embereket a Paradicsomb�l.

K�in �s �bel

K�in f�lt�kenys�gb�l �li meg �belt. Nem tetszett Istennek a K�in �ltal bemutatott �ldozat. Ez volt az els� gyilkoss�g, az emberis�g erk�lcsi buk�sa.

A v�z�z�n t�rt�nete

Pusztul�s m�toszok l�nyege: az Isten az embert elpuszt�tja haragj�ban, mert b�n�s�k, v�tkeznek Isten akarata ellen.

V�z�z�n: No�, b�rka, 2-2 �llat, 40 napig es�, Arar�t hegys�g. K�t v�ltozat.

1. v�ltozat: Isten neve Jahve (�r). 40 napig es�, 2-2 �llat.
2. v�ltozat: Isten neve El�him (Isten). 1 �vig es�, 7-7 �llat.

Olajfa �g: szabads�g szimb�luma.

A v�z�z�n m�tosz megjelenik a Mezopot�miai kult�r�ban, a Gilgames eposzban (Um-Napisti, az �satya) �s a g�r�g mitol�gi�ban, a V�z�z�n t�rt�netben. (gig�szok, Deukali�n �s P�rrha)

Pr�f�tai k�nyvek

Pr�f�t�k, Isten kiv�lasztottjai, h�rn�k�k, akiken kereszt�l Isten �zenetet k�ld. 4 nagy pr�f�ta: Izai�s, Jeremi�s, Ez�kijel, D�niel �s 12 kis pr�f�ta van, �sszesen 16.

Pr�f�t�k kora: kr. e. 8. sz-t�l 4. sz-ig. Isten �zenet�t �lm�ban, l�tom�sban, sugallat form�j�ban kapja meg. Az embereknek (l�r�ban), versben, pr�z�ban, p�ldabesz�dben, dalban, szat�r�ban, sz�noki besz�dben adj�k tudtukra. Hirdetik: Isten uralm�t a vil�g felett; �z�nvizet; Messi�st, megv�lt�t, elk�ldi isten a fi�t (f�lkent).

J�n�s k�nyve

A t�bbi pr�f�ta k�nyv�t�l abban k�l�nb�zik, hogy itt a pr�f�ta egy kalandj�t, szembeszeg�l�s�t mes�li el. Novellisztikus jellege van, elbesz�l�, k�nnyen �rthet�, r�vid humoros. J�n�s, Ninive, tenger, vihar, haj�, b�lna, bokor, ellenszeg�l�s Isten parancsa ellen.

Babits Mih�ly dolgozza fel: J�n�s k�nyve, J�n�s im�ja. Az Isteni k�ldet�st�l nem lehet megszabadulni. T�relmet, megbocs�t�st hirdet a t�rt�net.

Zsolt�rok k�nyve

150 kanoniz�lt zsolt�rt ismer�nk. 77 zsolt�rt D�vid kir�lynak tulajdon�tottak. Kr e. X. sz-ban �lt. S�muel 2 k�nyv�ben olvashatjuk a t�rt�net�t.

A zsolt�rok szertart�sok (liturgia) alkalm�val hangzanak el. (zen�s im�ds�gok) K�ny�rg�sek, l�rai himnuszok, h�l�t ad� im�k. A h�ber k�lt�szet gy�ngyszemei. A zsolt�rokra jellemz� az a forma, amelyben sz� �s sz�csoportokat ism�telnek. Figura etymologika. A h�ber k�lt�szet alapja az a forma, hogy a sor 2 egyforma, vagy hasonl� r�szb�l �ll.