16. t�tel: A barokk jellemz�i. A barokk eposz. Zr�nyi Mikl�s Szigeti veszedelem.

1600-1750-ig tart. A manierizmus a barokkhoz �tmenet, teljesen m�s, mint a renesz�nsz.

Barocco: furcsa, nyakatekert gondolkod�s. D�szes, t�ld�sz�tett, furcsa nyelvezet�.

T�rsadalmi h�tt�r: ellenreform�ci� = rekatoliz�ci�. A katolikusok vissza pr�b�lj�k csalogatni az embereket. Loyola Szent Ign�c kezdem�nyez�s�re megalakul: a Jezsuita rend (krisztus katon�i, humanista, m�velt renesz�nsz ember)

�j embereszm�ny:
Krisztus katon�ja „athleta cristi”. A barokk ellentmond�soss�ga: megvan a vall�s �s a m�velts�g �s a vil�giasod�s is.
A barokk jellemz�i:
-Mindig meggy�zni szeretne, olyasmit elhitetni, amit j�zan �sszel nem lehet felfogni.

-Mozg�s �br�zol�sa.

-Szentek �br�zol�sa.

-H�siess�g kultusz–– Megjelennek �jra a h�s�k.

-�rz�ki hat�sokra val� t�rekv�s.

-Jellemz� t�m�ja: mennyorsz�g, tiszt�t�t�z (purgat�rium), pokol (legink�bb): a pokol k�njainak ecsetel�se., l�tez�s bizonytalans�ga.

-Leggyakoribb metafor�i: felh�, v�z, bubor�k, sz�l, sziv�rv�ny.

K�pz�m�v�szet �s zene:
�p�letek t�ld�sz�tettek, csigavonalak, megcsavart oszlop, lev�lminta, fresk�k, aranyozott szobrok. Templomban az emberek �gy �rezz�k, mintha az eget l�tn�k, leny�g�zze �ket a pompa, ragyog�s, az volt a c�ljuk. Illuzionisztikus hat�s, eget-f�ldet egyes�t� mozgalmas l�tom�s. Kett�ss�g: l�tv�ny �s l�tom�s, vaskoss�g �s testetlen �h�tat. T�lvil�gi, misztikus tartalom. Barokk szentek: t�lzott p�tosszal adnak hangot f�jdalmuknak, h�s v�r emberek.  Fest�szet, szobr�szat: szenved�lyes mozg�s, v�gletes �rzelmek. Haz�nk jellegzetes barokk templomai: Szent Anna-templom, Minorita templom. Palot�k: Esterh�zy-kast�ly, Festetics-kast�ly.
Szobrok: sz�rnyal� angyalok, �tszellem�lt szentek. Lorenzo Bernini, Caravaggio, Rembrant, Rubens, Vel�zquez, El Greco, M�nyoki �d�m.
Zene: dallamoss�g, �j m�fajok: hangszerrel k�s�rt sz�l��nek, zen�s sz�nj�tsz�s: opera. Montverdi. Zenekar, versenym�. Vivaldi, Handel, Bach. F�ga, kant�ta.

P�tosz: fennk�lt, udvarias, dics��t�, pomp�s.

Renesz�nsz: az ember a legfontosabb.

Opera: zen�s sz�nj�tsz�s, fontos az �nek.
Orat�rium: Operaszer� m�, de a „cselekm�nyt” csak �neklik, s nem j�tssz�k el. Jellegzetes szerepl�je a jeleneteket �sszek�t� elbesz�l�.

F�ga: latin sz�: fut�s, menek�l�s. A f�g�ban a sz�lamok szinte „�zik, kergetik” egym�st.

Kant�ta: l�rai sz�veg�, sz�l��nekeseket, k�rust �s zenekart foglalkoztat� alkot�s.

Irodalom

K�t legnagyobb m�faja: EPOSZ  �s TRAG�DIA. A h�si eposzban krisztus katon�ja, a kereszt�ny lovag embereszm�ny�t �ll�tja az olvas� el�.
Tasso: A megszabad�tott Jeruzs�lem.
Zr�nyi Mikl�s: Szigeti veszedelem.
Milton: Elveszett paradicsom.
Trag�di�k: Lope de Vega: a Kert�sz kuty�ja.

Barokk irodalom jellemz� nyelvezete: t�ld�sz�tett, r�mtelen k�rmondat.

Virtu�z r�mteknika, k�lt�i k�pek b�s�ge (metafor�k), ellent�tekt�l fesz�l� hasonlatok–––patetikus st�lus. Bonyolult, de �ttekinthet� k�rmondatok. Er�s �rzelmi tartalm� kifejez�sek. Rokon �rtelm� mondtatok, szavak halmoz�sa, kecses finoms�g, l�gies k�nnyeds�g.

�j m�fajok:

Sok r�szletb�l, epiz�db�l fel�p�l�, f�ldet, poklot, mennyet �sszek�t� monument�lis szerkezetek –– barokk eposzokban. Cervantes, Lope de Vega, G�ngora, Calderon, Tasso, Marino, Milton, P�zm�ny P�ter, Zr�nyi Mikl�s.

Magyar barokk

Alapja: magyar arisztokr�cia �s nemess�g. Korszaka Magyarorsz�gon 1600-1772-ig.

1. 1600-1640: Ellenreform�ci�: egyh�zi irodalom. P�zm�ny P�ter. Ny�ki V�r�s M�ty�s (els� magyar barokk k�lt�)
2. 1640-1690: f�nykora. T�r�k�k ki�z�se ut�n.
   Zr�nyi Mikl�s. Gy�rgy�si Istv�n.
   Vil�gi gondolkod�sok: Ap�czai Csere J�nos.
3. 1690-1740: Habsburg birodalom korszaka.
   R�k�czi Ferenc titk�ra: Mikes Kelemen.
   Jezsuita rend vir�gkora.
   Levelez�irodalom.
4. 1740-1772: Rokok�
   �r��rtelmis�g.
   Mikes Kelemen ide is �tny�lik. Faludi Ferenc.

Rokok�: rocaille = kagyl�. Jellemz�je: fonom m�v�szettel megmunk�lt alkot�sok a b�j, k�nnyeds�g, a j�t�k, a boldogs�g jellemzi. Barokk st�lusir�nyzata, m�g d�szesebb a k�pz�m�v�szetben. Finom, t�r�keny form�k –– vir�gok, levelek. Arany cir�da.

Zr�nyi Mikl�s

1620 Cs�ktornya, Ozaly v�r�ban sz�letett. Apja kor�n meghalt. Kir�ly megb�z�s�b�l P�zm�ny P�ter volt a nevel�je. Habsburg h� �s m�lyen vall�sos neveltet�s. (katolikus). Jezsuit�kn�l tanult B�csben, It�li�ban: barokk m�v�szet elsaj�t�t�sa. (�r�). Tanulm�nyait befejez�en Cs�ktorny�n �lt. Hadvez�r, t�mad�sokat ind�tott a t�r�k�k ellen. Ezt a b�csi udvar nem n�zte j� szemmel. Feles�ge: Draskovich M�ria Eusebia –– Verseiben: Viola. Hozz� �rta els� versit. 6 �v m�lva meghal. M�sodik feles�ge: L�bl M�ria Zs�fia. N�dor –– nem lett, megv�t�zt�k politik�ja miatt –– birtok�ra megy. K�s�bb megb�k�l –– vad�szat ––vadkan –– meghal. Lehet, hogy meg�lt�k. Nyitottabb eur�pai politik�t akart, nem tetszett a kir�lynak sem. Montecucolli h�bor� –– megal�z� b�ke ––er�teljesebb szervezked�sbe kezdett az udvar ellen.

M�vei:
Pr�zai m�vei:

• Politikai �ll�sfoglal�sok:
  T�bori kis trakta –– 1. fejezet. �tfog� katonai �tmutat�s, hogyan kell viselkedni a katon�nak, el��r�s.  Hadtudom�nyi tanulm�nyok. Nagyobb katonai k�zik�nyv terv�nek r�sze.
• Vit�z hadnagy: ide�lis hadvez�r tulajdons�gait �rja le. T�bb sz�z elm�lked�s.
• M�ty�s kir�ly �let�r�l val� elm�lked�se: M�ty�st p�ldak�pk�nt �ll�tja a barokk emberek el�. (100 �ve �lt, renesz�nsz). F�ggetlen nemzetkir�lys�g megteremt�se –– b�csi udvar megakad�lyozta.
• Ne b�ntsd a magyart! A t�r�k �fium ellen val� orvoss�g. (�fium = betegs�g, j�rv�ny, kor). A t�r�k�kkel val� harc idej�n �r�dott. Legmegr�z�bb r�pirata. Montekukolli.
  1. r�sz: helyzetk�pet rajzol az orsz�gr�l. Arr�l �r, hogy senkinek nem �rdeke  a magyarokat seg�teni a t�r�k�k ellen. A magyar nemzet �s nemess�g gy�l�lk�d� �nz�, kicsinyes visz�lyokkal foglalkoznak a t�r�k�k helyett.
  2. r�sz: �n�ll� hadsereg –– parasztokb�l. Nemesek t�mogat�sa–– csak �gy lehetne ki�zni a t�r�k�ket.

Verses m�vei:

1651. B�csben jelent meg.

• Adriai tengernek Szyirenia: tudatos szerkeszt�s�. A c�m jelk�p. Szyr�n: k�lt� szimb�luma. Adriai- tenger: Zr�nyi birtok�nak jelk�pe. A c�m leford�tva: Zr�nyi M. magyar k�lt�. Sok m�faj tal�lhat� benne.
  1. r�sz: Szerelmes versek, feles�g�hez –– idilliumok tartalmazza (epigramm�k). Orfeus vers: Eusebia hal�la, elsirat�sa.
  2. r�sz: Szigeti veszedelem is itt jelenik meg (eposz).
  K�tet legv�g�n: III. Perov�ci� –– z�r�besz�d. (megmagyar�zza, mi�rt �gy szerkesztette.)

Szigeti veszedelem

Minieposz. 1645-46 tel�n �rja. T�m�ja: D�dapj�nak, Zr�nyi Mikl�snak, a szigetv�ri h�snek �ll�t eml�ket. 1566-os szigetv�ri ostromot �rja le, �ll�t eml�ket. D�dapja volt a v�r kapit�nya. 1651-benjelenik meg k�tetben. A k�tet c�mlapja tipikusan barokk jelleg� (tk. 253). Vitorla alatti szalag: j� szerencse, semmi m�s. Haj�: legjellemz�bb barokk mot�vum –– �lethaj� –– maga a k�lt� �lete.

Alapkompoz�ci�, alap�tlet: rosszak vagyunk, isten megb�ntet (t�r�kkel) MO-n el�rad a b�n �s a gonoszs�g, ez�rt isten b�ntet�sb�l t�r�k�t k�ld az orsz�g elpuszt�t�s�ra, de kil�t�sba helyezi a b�n felold�s�t, ha a magyarok megt�rnek. Az er�nyek, melyet a magyarok k�pviselnek, �jra Isten kegyeibe aj�nlj�k a n�pet, b�r a t�r�k�k form�lisan gy�ztek, a magyar h�s�k olyan erk�lcsi magaslatokra emelkedtek, hogy a t�r�k�k megsemmis�ltek. Form�lisan –– val�j�ban, gyakorlatilag. A magyar vez�rek m�rt�rhal�la.

T�rt�nelem:

1556 Szigetv�r ostroma. Kereszt�nyek �s a pog�nyok harca.  Szigetv�r csak egy �llom�s B�cs fel�. Szulejm�n term�szetes hal�lt halt (t�d�gyullad�s). A v�r egy r�sze kigyullad a harcok sor�n.

Zr�nyi meghal. Szulejm�nt Zr�nyi �li meg, pokol t�zek�nt jelenik meg –– t�lvil�gi er�k r�szv�tel�t jelenti.

M�faja: Barokk eposz. A barokk st�lusjegyeit hordozza. K�rmondatok, bonyolult mondatok. T�lvil�gi dolgok –– misztikum. A misztikum �s a val�s�g kevered�se, a t�rt�nelem vall�sos s�kba val� emel�se, krisztus k�vet�se –– Imitio Christi. Ahogy meghal J�zus az emberek�rt, �gy Zr�nyi fel�ldozza mag�t a haz��rt �s az emberei�rt.

Hat�sok

16. sz�zadi hist�ri�s �nekek: �nekelnek, mendeg�lnek. Horv�t k�lt�szet. Hom�rosz �s Vergiliusz. Tasso.

Eposzi kell�kek

• Invok�ci�: m�zsa seg�ts�g�l h�v�sa. Kaliopp� a m�zsa –– 3. versszak.
• Propoz�ci�: t�mamegjel�l�s, seg�lyk�r�s 1-6. versszak. K             
• Enumer�ci�: szerepl�k bemutat�sa, (seregszemle). 1. �nek –– t�r�k sereg. 5. �nek –– magyar sereg.

Deus �s marchina (Isteni g�pezet), az Istenek belesz�lnak: Isten �s a szentek belesz�lnak a t�rt�nelembe, seg�ts�get ny�jtanak. A barokkban j�indulat�ak.

Eporszi hasonlatok: egyez�, ami �lland�. Zr�nyi ezt a kell�ket kihagyja.

Jellemfejl�d�s:

Szulim�nnak egy hib�ja van. T�r�k + pog�ny. Erk�lcsi roml�s.

Zr�nyi jelleme felfel� tart a t�rt�nelemben, Szulim�n� lefele, megdics��l�s.

Eposz szerkezete:

1. Expoz�ci�: bevezet�s. (1-6. �nek). Ostrom el�k�sz�t�se.
2. F�cselekm�ny: t�rgyal�s. Ostrom illetve magyarok reakci�ja, erk�lcsi gy�zelme.
3. Befejez�s: megdics��l�s.

1566 vsz-b�l �ll. D�l-dun�nt�li nyelvj�r�sban �rja. R�mk�plete: a a a a (bokorr�m). Az eposz a barokk jelleg�b�l ad�d�an ar�nytalan, a 10. �nekben van a cs�cspontja. A barokk k�lt� mindig meggy�zni akarja az olvas�t. Az ostrom hossz� le�r�sa arra szolg�l, hogy nyilv�nval�v� v�lj�k a magyarok gy�zelme, mert a t�r�k seregek csak sz�mban er�sek, erk�lcsileg nem.

Zr�nyi az eposszal nem csak d�dapj�nak �ll�t eml�ket, hanem bemutatja a kor�nak arisztokrata t�rsadalm�t a t�r�k�k�n kereszt�l �s megmutatja azt, hogy milyen erk�lcsi norm�kat kellene k�pviselni�k a magyar seregen kereszt�l.

P�zm�ny P�ter

1570. okt. 4 V�rad. P�zm�ny P. + Massai Margit 1637 m�rc 19, Pozsony.

Reform�tus, de apja katolikus suliba �ratja. Teol�gi�t tanul, ellenreform�ci�t vezet. Esztergomi �rsek, b�boros. Kalauz, Im�ds�gos k�nyv, felelettel Magyar Istv�nnak. –– f� m�vei. Nagyszombati Tudom�nyegyetem (Mai BP-i egyetem) ELTE el�dje 1635. 100 Pr�dik�ci�b�l �ll� pr�dik�ci�s k�nyv.

M�vei: K�lvinista pr�dik�torok t�k�letess�g�nek t�kre. Csepregi sz�gyenvall�s.

Kempis Tam�s –– Imitatio Christi–– magyarra ford�tja: „Logika, tud�s (hogyan kell helyesen �lni), szigor�s�g, g�ny van benne.

Protest�ns orsz�gban sz�letett, �s katolikusban halt meg.

Zr�nyi mestere.

Vitairatok: nem durv�n b�nt, hanem �rveket sorakoztat fel. Ironikus

Kuruc k�lt�szet

Kurucok II. R�k�czi t�mogat�i. Szeg�nyleg�nyek, vit�zek.
Szabads�gharc kiv�lt� oka: Habsburg ellens�g.

Kurucok: 1. rem�nyked� k�ltem�nyek. Cs�nom Palk�.

2. Bujdos� dalok, sirat�k. R�k�czi n�ta.

R�k�czi n�ta: az elnyomott magyars�g titkos himnusza. Felhaszn�lj�k m�veikben: Kazinczy, K�lcsey, Csokonai illetve Berlioz – R�k�czi indul� alapj�n.

Sz�jr�l-sz�jra j�rnak, mindenki ismeri �ket. Kuruc m�vel�je: Ady.

Mikes Kelemen

16. sz�zad v�ge. Z�gon. Erd�lyben hal meg. Reform�tusb�l katolikus hitre t�r. 17 �vesen R�k�czi mell� ker�l. Lengyel, Anglia, Francia, T�r�ko. Rodost�ban telepednek le (t�r�ko). Haza akar j�nni R�k�czi kereszt�ny ut�d, de M�ria Ter�zia nem engedi.

M�vei: Az ifjak kalauza. T�r�korsz�gi levelek.

T�r�korsz�gi levelek:

-40 �vig �rja �ket.

-207 levelet �rt.

-fikt�v, kital�lt levelek.(c�mzett kital�lt). 17 �vesen kezdi �rni a fejedelemr�l. C�mzett: P.E. Gr�fn�. „kedves n�n�m”- megsz�l�t�s. (kital�lt h�lgy)

M�faja:

-fikt�v lev�lgy�jtem�ny.

Levelek t�m�i:

-A sz�m�zet�s mindennapjai. (R�k�czi Ferencr�l �r, mindennapjait)

-Politikai h�tt�rr�l.

-Feldolgoz anekdot�kat. = megt�rt�nt, vicces t�rt�net.

K�tet st�lusa, hangv�tele: (stilisztika)

K�zvetlen, r�szlete, k�tetlen.

Mikes Kelemen R�k�czi F. hal�la ut�n haza szeretne t�rni, de M�ria Ter�zia nem engedi. Erd�lyben hal meg, amikor hazafel� indul.