19. A szentiment�lis reg�ny. Goethe: Az ifj� Werther szenved�sei

Goethe

Johann Wolfgang Goethe. 18-19. sz.

Frankfurtban sz�letett. Apja jogot v�gzett. � is jogot tanult: lipcsei, strassburgi egyetem. Strasburg: itt tal�lkozott Herderrel, z �j mozgalom szellemi vez�r�vel. �szt�n�ket, szenved�lyeket helyezte el�t�rbe. Irodalmi ide�ljai: Hom�rosz, Shakespeare, Osszi�n—Strum und Drang h�veinek.

B�rhol fordult meg, szerelmek k�s�rt�k valamennyi szerelem irodalmi alkot�sok ihlet�je lett. Wetzlari �lm�nyekb�l: Ifj� Werther szenved�sei. Nagyobb szerelmei: Lotte, Stein b�r�n�

Politikai �letben is r�szt vett. M�v�szete k�s�bb a klasszicizmus fel� fordult. �j szerelme: Christiane Tulpies—egyetlen gyereke t�le sz�letett. 1794-ben kezd�d�tt bar�ts�ga Friedrich Schillerrel—szoros sz�vets�g �s irodalmi program f�zte �ssze �ket.

�szt�nz�s�re befejezte fejl�d�sreg�nyt.

Befejezte a Faustot is.

Romantikusok egy r�sze p�ldak�p�nek tekintette.

�jabb szerelme: Marianne von Willemer.

70 �ves k�lt� utols� nagy szerelme: a 17 �ves Ulrike von Levetzow—h�zass�gra k�sz�lt v�g�l a fiatal l�nyt visszariasztotta a hatalmas kork�l�nbs�g �s a f�lelem az �r�ks�gre v�r� irigyekt�l.

Goethe lemondott a szerelemr�l, ezut�n csak a k�lt�szetnek �lt.

Fokozatosan mag�ra maradt, meghaltak ismer�sei. Hal�l�ig folyamatosan dolgozott. P�r napos betegesked�s ut�n karossz�k�ben halt meg.

A n�met klasszicizmus

T�rsadalmi h�ttere:

1648 harminc�ves h�bor� v�ge—300 kis fejedelems�gre esett sz�t. A klasszicizmus k�s�n, a romantika kor�n jelentkezett �s k�lcs�n�sen hatottak egym�sra—Goethe �s Schiller—n�met klasszicizmus. A „vil�girodalom” sz�t Goethe alkotta �s � volt a legnagyobb alakja.

A n�met klasszika Goethe kora. Irodalmi, kultur�lis mozgalom: Sturm und Drang: Vihar �s el�ret�r�s.—Kiplin g azonos c�m� dr�m�j�b�l j�tt a n�v.

Sturm und Drang: Polg�ri �r�k mozgalma 1760- 1780 k�z�tt. K�pvisel�i: Herder, Goethe, Schiller. P�ldak�peiknek tekintett�k: Shakespearet, Hom�roszt �s a Bibli�t. L�zadtak a megmerevedett hagyom�nyok ellen.

Jellemz�i: a term�szet �s az �let ir�nti rajong�s, a szabads�gv�gy, a tehets�gkultusz, nemzeti jelleg er�s�d�se.

Az ifj� Werther szenved�sei

A szentimentalizmus legnagyobb reg�nye.

M�faja: szentiment�lis reg�ny. (szomork�s)

H�ttere: �n�letrajzi jelleg�.

1772 : Buff int�z� h�t�ban j�r. L�nya. Lotte-nak m�r van szerelme. Goethe szerelmes lesz bel� nagyon.

Egy fiatal k�vets�gi titk�r �ngyilkoss�ga.

Szerkezete:

-Werther leveleib�l �ll—Wilhelmnek , bar�tj�nak �r levelet. Lotte-nak is �r levelet. B�cs�levelet.

-Egyik bar�tja gy�jti �ssze a megmaradt leveleket.

-Kiad� k�zli Werther b�cs�level�t, elmondja mi t�rt�nt Lott�val Werther hal�la ut�n—befejezi a t�rt�netet

Mindet Goethe �rta. T�bb besz�l� van a reg�nyben.

Szerepl�k:

Werther: negat�v fejl�d�st�rt�net. (Lelki �llapota, hangulata roml�sa). Ebb�l az �rz�sb�l menek�lni pr�b�l.

Lotte: j�s�gos, csupa sz�v.

Werther elmegy k�vets�gi titk�rnak, itthon hagyja az eg�szet—kik�z�s�tik sz�rmaz�sa miatt—visszamegy—Lotte f�rjhez ment—Goethe tov�bbra is szerelmes—legjobb ha meghal—Albert fegyver�t az inassal elk�ri—Lotte adja oda.

Lotte �let�t �gy is megt�rte.

Cselekm�ny nem bonyolult, nem k�t le. A lelkifolyamatok le�r�sa a fontos.

Werther �lete negat�v fejl�d�st�rt�net: azt a folyamatot mutatja be, hogy a f�h�s hogyan  szakad ki a rem�nnyel kecsegtet� �letb�l, v�lik egy szenved�lyes szerelem rabj�v� �s bels� meghasonl�s�ban �ngyilkos lesz.

Meghasonl�s: M�ni�kus, depresszi�s, nem ura az �rz�seinek.

Emberis�g k�ltem�ny: filoz�fiai vit�k a vil�g l�tez�s�r�l.

Cselekm�ny: k�ls� t�rt�n�s alig van a lelki folyamatot mutatja be a szerz�, illetve a term�szethez val� viszony�t.

A tragikus v�gzet el�revet�t�se:

-term�szethez val� viszonya: m�g az els� r�szben az idillikus (harm�nia) t�jat festi le, k�s�bb, amikor a vil�gszeml�lete els�t�t�l kedvenc term�szeti helyeit is elvesz�ti

-olvasm�ny�lm�ny megv�ltoz�sa: Hom�rosz: Od�sszeia volt a kedvence. Kalandos, term�szet-es r�szeket kedvelte.  Osszi�n s�t�t Vil�g-�t olvassa. (saj�t ford�t�sa)

-p�rhuzamosan fut� t�rt�net: az inas �s gazdaasszony tragikus viszonya.

V�gk�vetkeztet�s:

Werther hal�la ut�n sem old�dnak meg a dolgok, Lotte soha nem lehet boldog, hi�ba val� lett Werther �nfel�ldoz�sa.

Faust

1775-1823 k�z�tt �rta (3 nagyobb k�tet)

M�fajai: dr�mai k�ltem�ny.

Dr�mai k�ltem�ny: m�s sz�val emberis�g k�ltem�ny. A vil�g alapvet� k�rd�seit feldolgoz� m�. Nem a cselekm�ny a fontos, hanem a szerepl�k gondolatai �s a k�rnyezettel folytatott vit�juk.

Faust—tud�s, k�z�pkor�. Nem boldog ezen a vil�gon, megpr�b�l sok munk�t, ne tal�lja hely�t—meg akarja �lni mag�t—s�t�l karnev�lban—fekete macska mell� szeg�dik—�rd�g lesz—adja neki a lelk�t, akkor boldog lesz. Margar�ta tetszett Faustnak, de neki nem mert cs�nya, id�s—megfiatal�tja—gyerek�k lett volna—elvet�lt—�miatta—el�gett�k m�gly�n—megv�ltozott.

Hel�n� szerelme—gyerek�k rep�lni akar—meghal—Helen� k�veti.

Visszaker�l a vil�gba—dolgozik a vil�g�n—�gy �rzi boldog, ez saj�t maga miatt—Mephisto nem kapta meg a lelk�t v�g�l.

800-900 oldal. Id�s b�lcs oda akarja adni a lelk�t az �rd�gnek.

XV-XI. Faust doktorr�l mint�zza. (aranyat sz�nb�l), meg is �gett�k.

Mefisz�t – Mad�ch az ember trag�di�ja—ban r�la mint�zta Lucifert.

�rd�g: nem gonosz, hanem bugyuta, �tverhet� l�ny.

V�ndor �ji dala:

Sz�veg szint� �rtelmez�s: a v�ndor a harmonikus term�szetben megpihen.

V�ndor: maga az ember, emberis�g.

Term�szet: �t, �let �tja

Alkonyat: hal�l, nyugodt �rz�s, nem szenved�sk�nt jelenik meg. A hal�l ut�n nyugodt, harmonikus �llapot nem f�l t�le. �r�k megnyugv�s.