20.  A nyelv�j�t�s kora �s m�dszerei, Kazinczy tev�kenys�ge

A magyar felvil�gosod�s.

T�rsadalmi h�tt�r:

XVIII sz. m�sodik fel�ben ker�ltek MO-ra a felvil�gosod�s eszm�i. Hirdet�i: f�urak, nemesek. C�l: elmaradotts�g lek�zd�se �s a magyar m�velts�g fejleszt�se. Teret adott erre M�ria Ter�zia.

B�csben egy magyar nemzeti test�rs�get alap�t. (Fiatal nemeseket kiviszi B�csbe, �j n�zeteket vallanak ezut�n, mert tanulnak.)—�k lesznek a nyelv�j�t�k.

M�ria Ter�zia hal�la ut�n II. J�zsef: reformok: (kalapos kir�ly) Pl. n�met legyen Mo-n latin helyett a nemzeti nyelv.

Polg�rs�g k�t r�szre szakadt:

1. Jozefinist�k: t�mogatt�k az uralkod� t�rekv�seit.
2. Nemzeti ellen�ll�s: t�madt�k az uralkod�t.

1790 Jakobinus mozgalom:

�rtelmis�giek, �r�k, k�lt�k l�zadnak J�zsef ellen. Szabad k�m�ves mozgalom l�trehoz�sa. Vezet�je: Martinovics Ign�c (II. J�zsef megbuktat�s�ra t�rekszik)

Felvil�gosod�s korszakai:

I.                    1772. Bessenyei Gy�rgy �gis trag�di�ja c�m� m�.)—1795-ig tart. (ekkor l�p fel Kazinczy.

-foly�iratok, sz�nh�zak, �r�i csoportok alakultak ki—irodalmi �let fellend�l.

II. 1795- 1825: A reformkor kezdet�ig tart. Kazinczy Ferenc �s a nyelv�j�t�s.

Irodalmi �let:

A 18. sz�zad 70-es, 80-as �veiben eleven, pezsg� irodalmi-szellemi �let bontakozott ki. �sszef�gg�tt a felvil�gosod�ssal, de m�s int�zked�sek is szerepet j�tszottak benne. – Egyszerre t�bb tucatnyi �r� alkotott, vit�zott, csoportosult, �r�i t�rsas�gokat hoztak l�tre, foly�iratokat alap�tott �s egy magyar tud�s t�rsas�g fel�ll�t�s�n dogozott.

1795- ig �ttekinthetetlen�l gazdag az irodalmi �let, szinte egym�sra torl�dtak a st�lusir�nyzatok.—a felvil�gosod�ssal egy�tt �rkez� klasszicizmus kezdett �rv�nyre jutni. El�sz�r a francia, majd a n�met klasszika form�j�ban—Bessenyei Gy�rgy �s a test�r�r�k. Pl B�r�czy S�ndor, Barcsay �brah�m, Kazinczy Ferenc

Felfedezt�k, hogy a magyar nyelv mennyire alkalmas antik id�m�rt�kes versek �r�s�ra. Pl. Moln�r J�nos, Kalm�r Gy�rgy, Bar�ti Szab� D�vid, R�vai Mikl�s, Rajnis J�zsef, vir�g Benedek—lekit�n�bb.
Klasszicizmus egyik v�ltozata: szentimentalizmus. �r�i: �nyos P�l, Bats�nyi J�nos, Dayka G�bor, F�ldy J�nos, R�day Gedeon, Szentj�bi Szab� L�szl�, Verseghy Ferenc, K�rm�n J�zsef—Fanni hagyom�nyai.—1. magyar szentiment�lis reg�ny.

N�pi hagyom�nyok fenntart�sa az irodalomban: Orczy L�rinc, Gv�d�nyi J�zsef, Fazekas Mih�ly

Csoportba nehezen sorolhat� k�lt�k: Vitkovics Mih�ly, Ungv�rn�meti T�th L�szl�, kis J�nos, Dukai Tak�cs Judit.

Reg�nymagyar�t�sok, reg�ny�tdolgoz�sok: m�sz�ros Ign�c

Eredeti m�vek: Dugonics Andr�s, K�rm�n J�zsef

Csokonai Vit�z Mih�ly: m�v�szet�re a st�lusir�nyzatok sokas�ga jellemz�.

Kisfaludy S�ndor—Himfy –dalok szerz�je.

Irodalmi „perek” vit�k: Bessenyei Gy�rgy.

K�rm�n J�zsef: 1. szentiment�lis reg�ny: Fanni hagyom�nyai—olyan, int az ifj� Werther szenved�sei.

M�fajai: Magyar felvil�gosod�s, klasszicista irodalom.m�fajai:

Lev�l, r�pirat, vitairatok

Reg�ny, dr�ma, epigramma

---Felvil�gosod�si m�fajok ezek.

Jellemz�je: sz�nes �jul�s, �j�t�s, magyar nyelvis�g f� jellemz�je.

Bessenyei Gy�rgy

1747-1811

Bercelen sz�letett. Magyar test�rg�rda tagja-m�velt. M. Ter�zia k�nyvt�rosa lesz. (Tk-b�l el lehet olvasni)

Kedvelte �t MT, de a fia megvonja a t�mogat�st t�le. Pusztakov�csi—visszavonul, sokat dolgozik, itt hal meg.

Magarorsz�g c�m� r�pirata

J�mbor sz�nd�k

Sz�nm�vek: �gis trag�di�ja, Filoz�fus c. dr�m�ja

Reg�ny: Tarim�nes utaz�sa (Candide-hoz �s a Guliver utaz�s�hoz hasonl�t)

„A bihari remete)-k�nt is emlegetik. (Pusztakov�csi, bihar megye, elvonul, dolgozik)

Fontos programja:

Kultur�lis programot hirdet, a Magyars�g c. r�piratban fogalmazza meg, hirdeti meg.

„k�zboldogs�g”—f� c�lja. Tudatlans�g legy�z�s�vel tudjuk el�rni.—m�vel�d�s—nyelv fejleszt�se—ford�t�sok �s irodalmi m�vek alkot�sa.

---- mindezeket �sszefogn� egy int�zm�ny – magyar tud�st�rsas�g (az akad�mia el�dje)

*ford�t�s: nem sz�szerit, magyar�t�s, �tk�lt�s.

Sz�ll�ig�je:

„Minden nemzet a maga nyelv�n lett tud�s, de idegen�n sohasem”

Bats�nyi J�nos

(1763-1845)

Tapolc�n sz�letett. Linzben halt meg. �rdekes sors�. Martinovics l�zad�s�ba belekeveredett. letart�ztatt�k—Kufsteini b�rt�n—kufsteini el�gi�k (versek, de napl�szer�)—kiszabadul—B�csben marad.

Feles�g�l veszi Baumberg Gabriell�t—k�lt�n�.

Bats�nyi kapcsolatba ker�lt Nap�leonnal, magyarokhoz �rt felh�v�st leford�tja. Nap�leon buk�sa ut�n b�rt�nbe ker�l.

� ind�tja meg az 1. irodalmi foly�iratot. 1788-ban Magyar museum c�mmel.

K�nyvsorozatot is ind�t: Magyar Minerva.

Osszi�n dalait ford�tja, Werther is olvasta.

Franciaorsz�gi v�ltoz�sokra+ A l�t�-t elolvasni

Kazinczy Ferenc

1759-1831

�rselyme, reform�tus nemesi csal�d. S�rospataki f�iskola. Jogot hallgat. Joggyakorlatok. Zempl�ni, majd aba�ji jegyz�. T�teles vall�st�l elfordul—deista lesz. Szabadk�m�ves meggy�z�d�s—felvil�gosodott n�zetek. Jozefinista:. II. J�zsef h�ve. Ker�leti f�igazgat�, iskol�k fel�gyel�je. 30 �vesen l�pett fel �r�k�nt.

1788. Kassa: Magyar Museum t�rsszerkeszt�--- Bats�nyival n�zetelt�r�s—otthagyja—�j foly�irat: Orpheus. (8 sz�m) (mindenkinek �lneve volt)

Martinovics mozgalomhoz csatlakozott—reform�torok Titkos T�rsas�g�nak k�t�j�t terjesztette—letart�ztatt�k—hal�l �s vagyonelkobz�s—kir�lyi kegyelem--- csak b�rt�n.

B�rt�n�vek: �lland�an �rt, tanult, ford�tott. (tinta helyett v�re, vagy rozsda oldata)

Szabadul�sa ut�n anyagilag t�nkrement, csal�dja nem foglalkozott vele. 45 �ves kor�ban feles�g�l vette t�r�k Sophiet. ( 20 �vvel fiatalabb, szeg�ny gr�fkisasszony)

Sz�phalomra k�lt�ztek:: -- innen ir�ny�totta �s szervezte �jj� a halad� irodalmi �letet. Magyar irodalom k�zpontja ekkor Sz�phalom.

Levelezett mindenkivel, akinek a szellemi �lethez valami k�ze volt.

K�t �vtizedig szinte csak az lehetett �r�, akit Kazinczy �r�k�nt ismert el.

Nyelv�j�t�si harcot diadalomra vitte.

Anyagi gondok—saj�t p�nzen jelentette mag a saj�t �s m�sok m�veit.

1830. Akad�mia tagj�v� v�lasztotta.

7 gyermek. Perek saj�t �s feles�ge csal�dj�val—szinte kolduss� lett.

Koleraj�rv�ny �ldozata lett—meghalt—h�za el�tti kertben temett�k el.

Munk�ss�ga:

Legf�bb m�veinek a ford�t�st tartotta

-Els� ford�t�sa: szentimentalizmus ir�ny� fell�p�seit mutatj�k

-Gessner-ford�t�sa. Geszner idilliumi

-B�csmegyeynek �szve-szedett levelei—�zl�st k�v�nta vel�k csiszolni.

-Dr�maford�t�sok: Shakespeare, Moli�re. (B�rt�n�vei alatt a klasszicizmus fel� fordult)

�zl�s�j�t�s �s st�lusreform: egys�ges �s hajl�kony irodalmi nyelv megteremt�se, „fentebb st�l”, mely a m�velt olvas�khoz sz�l� magas irodalom eszk�ze lehet.

K�l�nbs�get tett „fentebb nem” �s a „mindenhez sz�l�”, az egyszer� n�pek, a kev�sb� m�velt embereknek sz�nt irodalom nyelve k�z�tt.

Nyelv�j�t�s, sz�kincs b�v�t�se: Ez a program egy modernebb polg�ri �zl�s meggy�kereztet�s�t is c�lozta.

Franciaorsz�gi v�ltoz�sok (FGy. 55)

Epigramma: programvers. Azt az utat mutatja a nemzetnek, amin haladnia kell.

Szerkezete:

I.                    Megsz�l�t�s: Kett�s.

-         Nemzetek, orsz�got—nemzet

-         Felszentelt h�h�rok (felszentelt: kir�ly)—kir�ly

„felszentelt h�h�r”: oximoron

Egym�ssal ellent�tes fogalmak �sszekapcsol�sa. Pl akit felszentelnek nem �l., �des mostoha, h�rmond� nem mond semmi �js�got.

II.                 Kifejt�s: Francia forradalmat p�ldak�nt �ll�tja a nemzet el�.

III.               Csattan�: Kett�s �rtelm�.

-nemzethez int�zi: biztat�, rem�nykelt�

-kir�ly: fenyeget�s

A L�t�

L�t�: j�s

Megj�solja: MO- t el�ri a felvil�gosod�s. Rem�nykelt�.

Kazinczy Ferenc

Levelez�s: 22 k�tet

�n�letrajzi visszaeml�kez�s: Fogs�gom napl�ja, P�ly�m eml�kezete.

Ford�t�sok: Gessner: idilliumi

Nyelv�j�t�s

1811: Epigramma gy�jtem�ny: T�visek �s vir�gok c�mmel.

Ny�lt vit�ra felsz�l�t� provok�ci�.

T�madja azokat, akik nem t�mogatj�k a nyelv�j�t�s.

43 epigramma + Po�tai episztola Vitkovics Mih�ly �rhoz (k�lt�i lev�l)—kineveti, kifigur�zza azokat, akik nem akarj�k a nyelvet �j�tani.

Szakma k�t p�rtra szakadt

1.                  Ortol�gusok: A nyelv�j�t�s ellen l�pnek fel. Azt mondj�k a nyelv v�ltoz�s�ba nem szabad belesz�lni.

2.                  Neol�gusok: A nyelv elmaradotts�ga miatt sz�ks�g van a v�ltoztat�sokra Vezet�je: Kazinczy

Az ortol�gusok a t�visek �s a neol�gusok a vir�gok (T�visek �s vir�gok)

Ortol�gusok v�lasz a T�visek �s vir�gokra: Mondolat: g�nyirat 1813

G�nyirat—pamflet.

Sz�jegyz�ket mell�kelnek.

Ha meg�j�tj�k a nyelvet a neol�gusok, minden magyarnak is sz�t�rral kell majd j�rni. Kig�nyolj�k a neol�gusokat.

1815: Felelet a mondolatara (Ezt m�r nem Kazinczy �jra, mert a Mondolatra m�lyen megb�nt�dott)

Szemere P�l �s K�lcsey Ferenc �jra. 60-80 oldalas sz�sszenet.

Tollal vit�znak.

Megel�gelik—Kazinczy b�kejobbot ny�jt—lez�rja a vit�t.

1819: Ortol�gusok �s Neol�gusok n�lunk  �s m�s nemzetekn�l.

L�nyege: az m�veli a legszebben a nyelvet, aki Ortol�gus �s Neol�gus is.

Tk 69 sz�jegyz�k, �j szavak �tn�zni.

Sz��sszevon�s: Csokor+bokr�ta=csokr�ta