A g�r�g dr�ma saj�toss�gai az Antigon� alapj�n

 
    T�rt�nelmi, politikai h�tt�r: A Perzsa Birodalom az ie. VI. sz�zadban leig�zta Elõ-�zsi�t �s      megindult Hell�sz ellen. Az idegen h�d�t�k meg�ll�t�s�nak feladat�t Ath�n �s Sp�rta v�llalta mag�ra. Ie. 490-ben Milti�d�sz vezet�s�vel gyõzelmet arattak Dareiosz perzsa uralkod� seregei felett, de t�z �v m�lva az �j kir�ly, Xerx�sz �jabb hadj�ratot ind�tott. Thermop�lain�l Le�nid�sz parancsnoks�ga mellett a sp�rtai vit�zek maroknyi csapata �let�t �ldozta a haz��rt. (ie. 480). Ath�n is elesett. Majd ugyanebben az �vben Szalamisz sziget�n�l sz�tvert�k a perzs�k haj�had�t. Ath�n Perikl�sz idej�n �rte el fejlõd�s�nek cs�cspontj�t: a F�ldk�zi-tenger leghatalmasabb �s leggazdagabb �llam�v� tette. Kibontakozott a demokr�cia, Ath�n �jj��p�lt �s a szellemi �let k�zpontja lett.
    A mûfaj kialakul�sa: M�g az Archaikus-korban a hom�roszi eposzok, a klasszikus-korban a l�ra, addig az ie. V. sz�zadban a dr�ma lett a g�r�g irodalom vezetõ mûneme. A dr�ma kialakul�sa vall�sos szertart�sokhoz, elsõsorban Dion�szosz �nnepeihez kapcsol�dik. A szõlõmûvel�s, a bor �s a m�mor isten�nek egy �vben t�bb �nnepe is volt. A v�rosokban - janu�r v�g�n - �tven ifj�b�l �ll� k�rus az isten olt�ra elõtt kardalokat, dith�ramboszokat adott elõ, s ezekben Dion�szosz mitikus sors�t, tetteit, szenved�seit, hal�l�t �s �jj�sz�let�s�t �nekelt�k meg. Az elsõ l�p�s a "dr�ma" fel� val�sz�nûleg az volt, hogy a Dion�szoszt megszem�lyes�tõ karvezetõ kiv�lt a k�rusb�l, az isten olt�r�hoz l�pve egy-egy r�szletet elmondott �let�bõl, s erre a kar h�dol� �nekkel v�laszolt. K�sõbb a dr�ma t�rgya is v�ltozott: Dion�szosz hely�t a tr�jai, a m�k�nei �s a th�bai mondak�r hõsei foglalt�k el.
    A 90 esztendõt meg�lt Szophokl�sz munk�ss�g�ban �rte el a g�r�g trag�diak�lt�szet a tetõpontj�t. Õ l�ptetett fel elõsz�r h�rom sz�n�szt, õ vezette be a d�szletez�st, s a k�rus tagjainak sz�m�t 12-rõl 15-re emelte. T�bb mint 120 darabot �rt, h�t trag�di�ja k�z�l 3-3 a tr�jai �s a th�bai mondak�rbõl mer�ti t�m�j�t, egy pedig H�rakl�szr�l sz�l. Antigon� c�mû trag�di�ja a th�bai mondak�rh�z tartozik. A korabeli n�zõ ismerte a m�toszt, a mai olvas�nak viszont, hogy meg�rtse a trag�di�t, az elõzm�nyekre val� c�lz�sokat, mindenekelõtt a Labdakid�k v�gzet s�jtotta csal�dj�nak szomor� t�rt�net�vel kell megismerkednie.
    A th�bai mondak�r: Laiosz, Labdakosz fia, Th�bai kir�lya feles�g�vel, Iokaszt�val hossz� ideig �nmegtart�ztat� m�don �lt, mert az a borzalmas j�slat nehezedett a kir�lyi p�rra, hogy Laiosz sz�letendõ fia meg fogja �lni apj�t �s anyj�t veszi el feles�g�l. Egyszer (borm�morban) m�gis gyereket nemzett, fia bok�j�t �tsz�rta (Oidipusz - dagadt l�b�) �s kitette a Kithair�n hegy�re. De a megb�zott szolga megsajn�lta �s elvitte Korinthoszba, Pol�bosz kir�lyhoz, aki saj�t fiak�nt felnevelte. Fiatalkor�ban egy lakom�n valaki "cser�lt gyermeknek), fatty�nak nevezte. Elment Delphoiba �s ua.-t a j�slatot kapta, mint apja. Ez�rt nem t�rt vissza Korinthoszba, mert Pol�boszt �s feles�g�t hitte sz�leinek. Th�bai fel� idegenekkel veszeked�sbe keveredett �s meg�lte igazi apj�t. Th�bait ekkor a Szphinx tartotta retteg�sben - tal�l�s k�rd�s (4,2,3 l�b) - Oidipusz megoldja - Szphinx �ngyilkos - Oidipusz elnyeri az �zvegy (anyj�nak) kez�t - teljes�l a j�slat. N�gy gyereke sz�letett (Pol�neik�sz, Eteokl�sz - fi�k, Antigon�, Iszm�n� - l�nyok). D�gv�sz t�r ki, a j�slat szerint addig tart, m�g Laiosz gyilkosa nem bûnhõdik - nyomoz�s - Oidipusz r�j�n mindenre - megvak�tja mag�t, Iokaszt� �ngyilkos lesz - Oidipusz Kol�noszban �li le marad�k �let�t. Fi�k felv�ltva uralkodnak - Eteokl�sz sz�mûzi testv�r�t - veszeked�s - Pol�neik�sz argoszi sereggel t�r vissza - a k�t testv�r meg�li egym�st (th�bai gyõzelem). A tr�n Iokaszt� testv�r�re Kre�nra sz�ll.
    Az antik dr�ma jellegzetes von�sai: Az esem�nyek sz�nhelye egyetlen t�r, amit l�tni lehet. Az egyre fesz�ltebb� v�l� konfliktus szenved�lyes vit�k, sz�csat�k form�j�ban val�sul meg. A val�s�gos tettek, a tettleges �ssze�tk�z�sek m�shol, a sz�npadon k�v�l zajlanak le. Ezekrõl az õr, illetve a h�rn�k�k elbesz�l�seibõl �rtes�l�nk. A trag�dia idõtartama csup�n n�h�ny �ra. A k�rus (kar), mely �nekel (kardal), esetleg t�nccal k�s�rte �s magyar�zta a cselekm�nyt, elv�laszthatatlan a g�r�g dr�m�t�l. Fontos szerepe volt a k�rusban a trag�di�k (dr�mai mûvek) szerkezeti tagol�s�ban: a mai jelenetnek, felvon�soknak megfelelõ r�szeket v�lasztotta el egym�st�l. Az Antigon�ban az egyes kardalok nemcsak elv�lasztj�k, hanem �ssze is kapcsolj�k az egym�s ut�n k�vetkezõ p�rbesz�des jeleneteket (pld. 1. jelenet - ujjong�s a gyõzelem miatt, �j kir�ly megjelen�se). �szrevehetõ k�l�nbs�g van a dial�gusok �s a kardalok versel�se, nyelve st�lusa k�z�tt. A dial�gusok hatos jambikus sorokb�l �llnak, s a harmadik l�bban (a g�r�g eredetiben) legt�bbsz�r sormetszet tal�lhat�.
    Az Antigon� szerkezete: Szophokl�sz nagy mûv�sze a trag�dia szerkezeti fel�p�t�s�nek: m�r az elej�n �rezteti az �ssze�tk�z�s bek�vetkezt�t. Mûv�szi tudatoss�ga fõleg a jellemek megalkot�s�ban tûnik ki. Szerkezet:
Prologosz: 1-99. sor; expoz�ci�; Antigon�, Iszm�n�
Parodosz: 100-161. sor; a k�rus diadalmi �neke, a gyõzelem �dv�zl�se
1. epeiszodion: 162-331. sor; bonyodalom kezdete; Kre�n, az õr
1. sztaszimon: 332-375. sor; "Sok van mi csod�latos..."- a k�rus az ember titokzatos-f�lelmes-csod�latos hatalm�r�l �nekel
2. epeiszodion: 376-581. sor; a dr�mai harc fokoz�d�sa; Kre�n, az õr, Antigon�, Iszm�n�
2. sztaszimon: 582-625. sor; az emberi sors t�r�kenys�ge, bizonytalans�ga a kar�nek t�m�ja
3. epeiszodion: 626-780. sor; k�sleltetõ mozzanat; Kre�n, Haim�n
3. sztaszimon: 781-800. sor; a szerelem mindent legyõzõ hatalm�r�l sz�l az �nek
4. epeiszodion: 801-943. sor; a dr�mai fesz�lts�g fokoz�d�sa, ennek az epeiszodionnak nagy r�sz�t a kommosz teszi ki: a kar �s Antigon� k�z�s panaszdala
4. sztaszimon: 944-987. sor: a kar Antigon� sors�t�l meghatva m�s hõs�k �s hõsnõk hasonl� szenved�seirõl eml�kezik meg.
5. epeiszodion: 988-1114. sor; dr�mai fesz�lts�g tetõpontja (kr�zis); Kre�n, Teireszi�sz, karvezetõ
5. sztaszimon: 1115-1154. sor; a k�rus bizakodva Th�bai v�dõisten�hez, Bakhoszhoz (Dion�szosz) fordul seg�ts�g�rt
Exodosz: 1155-1347. sor; v�gkifejlet, katasztr�fa; elsõ-, m�sodik h�rn�k, karvezetõ, Eur�dik�, Kre�n (Kommosz 1261-1347. sor - Kre�n �s a karvezetõ panaszdala)
Exodikon: 1348-1353. sor; "B�lcs bel�t�s t�bbet �r..."
    A dr�mai harc �s a jellemek: Szophokl�sz Antigon�ja az eur�pai dr�ma egy saj�tos t�pus�t k�pviseli. Ez a trag�dia egyetlen konfliktus k�r� �p�l: k�t, egym�s ellen fesz�lõ akarat �ssze�tk�z�s�t �br�zolja. A fõszereplõ rendszerint olyan erk�lcsi elveket k�pvisel, amelyeknek igazs�g�t az adott korban mindenki elismeri. Dr�mai szitu�ci�, dr�mai harc. A fõszereplõ, sors�t�l f�ggetlen�l, �ltal�ban el�ri, amit akar: az ellenf�l �ltal l�trehozott szitu�ci� megszûnik, s ezut�n helyre�ll az erk�lcsi vil�grend. A dr�mai cselekm�ny arra k�nyszer�ti a n�zõt, hogy v�lasszon a sz�npadon felk�n�lt magatart�sform�k k�z�l. Az �r� szinte sugalmazza a helyes d�nt�st a jellemek milyens�ge �ltal, de �ll�sfoglal�sa nem mindig egy�rtelmû �s nem menti fel a n�zõt a d�nt�s felelõss�ge al�l.
    Antigon� �s Iszm�n�: a prologoszban tal�lkozunk vel�k. Dr�mai szitu�ci� megjelen�se. Isteni (halottat el kell temetni) �s emberi t�rv�ny (Pol�neik�sz haza�rul�, nem szabad eltemetni) szemben�ll�sa. Antigon� �s Iszm�n� d�nt�s�nek k�l�nb�zõs�ge. A mû sor�n feltûnõ õr is elismeri az isteni t�rv�nyt, de m�g Iszm�n�n�l is jobban f�lti az �let�t. Antigon� haboz�s n�lk�l d�nt, s �ntudatosan megy "sz�p hal�la" fel�. De van benne valami emberen t�li erõ, emberfeletti szenved�ly is, mely megborzongatja a n�zõt.
Kre�n jellemz�se, szembe�ll�t�sa Antigon�val, "Sok van mi csod�latos", Haim�n jellemz�se (p�rhuzam Antigon�val, Kre�nnal), Teireszi�sz �s Kre�n, V�gkifejlet (m�r k�sõ), Antigon� tragikuma, Kre�n buk�sa.