Petõfi S�ndor

A reformkor:
A reformkor 1823-1848-ig tartott, teh�t a szabads�gharccal szakadt v�ge. Az�rt h�vjuk reformkornak, mert reformt�rekv�sek jellemzik, melyek az 1848-as szabads�gharcot k�sz�tik el?. A feudalizmus v�ls�g�nak korszak�ban kialakul a kapitalista �talakul�s ig�nye. Lehets�gess�, majd elker�lhetetlenn� v�lik egy polg�ri forradalom, mely ezt az �talakul�st seg�ti el?. A reformmozgalmakat els?sorban a liber�lis f?nemess�g �s k�z�pnemess�g t�mogatta, akik reformernek sz�m�tanak, de forradalm�roknak nem. Akik a n�pet fel akarj�k szabad�tani, de annak megmozdul�s�t�l rettegnek. Akik k�v�nj�k a polg�ri �talakul�st, de att�l f�lnek, hogy egy gy�keres v�ltoz�s megfosztja ?ket el?jogaikt�l. A reformmozgalomnak 3 f? k�vetel�se volt: - �r�kv�lts�g
        - k�ztehervisel�s
        - n�pk�pviselet
A reformkor alapvet? t�rekv�se az volt, hogy a feudalizmus-maradv�nyokkal k�zd? t�rsadalmat �talak�tsa �s a polg�ri fejl?d�st elind�tsa. Ebben a korban a n�p el?tt k�t nagy feladat �llt. El?sz�r kiv�vni a nemzeti f�ggetlens�get az osztr�kokkal szemben , �s megv�vni a maguk harc�t a feudalizmus er?ivel a polg�ri �talakul�s�rt. Ez�rt ennek �rdek�ben az irodalom politiz�l�dik. A felvil�gosod�s eszm�inek hat�sa er?sen �rz?dik �s megpr�b�lj�k a felvil�gosod�s filoz�fi�j�t saj�t gondolkod�suknak megfelel?en �talak�tani. Az irodalom alapvet? k�vetelm�nye az eredetis�g, vagyis , hogy eredeti, nemzeti irodalmat akarnak a n�pess�gre alapozva.

Pet?fi S�ndor: (1823-1849)
1823. janu�r 1-�n sz�letett Kisk?r�s�n
iskol�i: Kiskunf�legyh�za, Kecskem�t, Szabadsz�ll�s, S�rszentl?rinc, Pest, Asz�d, Selmecb�nya
1838-1844- v�ndorl�s, sz�n�sz�let katonas�g (1839-1841), P�p�n tanul �s bar�ts�got k�t J�kaival (1841-42)
1842- A boroz� az Athenaeumban
1844- V�r�smarty p�rtfog�sa, Versek 1842-1844 c. k�tet, A helys�g kalap�csa
1844-45- J�nos vit�z
1845- Cipruslombok Etelke s�rj�r�l, felvid�ki uatz�s-�ti jegyzetek, Versek II.
1846- a T�zek T�rsas�g�nak alap�t�sa, Felh?k: A h�h�r k�tele (reg�ny)-els? szatm�ri �t
1847- Tigris �s hi�na (dr�ma, k�nyv alakban), �sszes k�ltem�nyek
          M�sodik szatm�ri �t – h�zass�g Szendrey J�li�val
          �ti levelek
1848- a forradalom vez�ralakja: nemzet?r
          Shakespeare: Coriolanus (ford�t�sa)
          V�laszt�si kudarc Szabadsz�ll�son – Az apostol
1849- janu�rban a harct�rre megy (Bem sz�rnyseg�dje, majd ?rnagy)
          j�lius 13-�n r�szt vesz a segesv�ri �tk�zetben, Feh�regyh�za hat�r�n elesik

Indul�sa  a n�pies k�lt�szet jegy�ben (1842-1844)
Az 1842 �s 1844 k�z�tt �rt verseiben az �rzelmes almanach-l�ra meghalad�s�ra t�rekszik, egy �j irodalmi �zl�st honos�t meg. A n�pk�lt�szettel nyer t�rgyi �s formai ihletet, de nem "ut�nozza" a n�pdalt. Ekkor �rt verseinek a t�bbs�g�re a hetyke, tr�f�s hangnem, a sz�nd�koltan egyszer? nyelvhaszn�lat, a term�szetess�g jellemz?. Legf?bb eszt�tikai elve az egyszer?s�g, mely tudatos m?v�szi munka eredm�nyek�ppen j�n l�tre, s az olvas�ban azt az ill�zi�t kelti, hogy enn�l egyszer?bben, term�szetesebben aligha lehet sz�lni. Elveti a st�lromantik�t: a st�lus nem akar �n�ll� eszt�tikai hat�st el�rni, azt al�rendeli a gondolat uralm�nak. Pet?fi is nagym�rt�kben kit�g�tja a l�ra t�mak�r�t, s �j m?fajokat teremt.
N�pies helyzetdalok, �letk�pek:
Legjellegzetesebb k�ltem�nyei, melyekben szerepj�tsz� hajlama legink�bb megnyilv�nulhat, a n�pies helyzetdalok. Ezekben bele�li mag�t egy-egy saj�tos emberalak: szerelmes juh�sz, b�natos parasztleg�ny, vid�m borissza stb. helyzet�be, s egyes sz�m els? szem�lyben mag�t az alakot sz�laltatja meg.
Gyakoriak a n�pi �letk�pek, melyek egy-egy kiragadott �letdarabot, a n�p vil�g�b�l vett jelenetet emelnek k�lt?i t�m�v�. Keletkeztek ezekben az �vekben olyan k�ltem�nyek is, melyek a szerepj�tsz�s n�lk�li �nmag�t, ?szinte �rz�seit t�kr�zik.
Csal�di l�ra:
�j t�mak�r a csal�di l�r�ja. Legbens?bb csal�di kapcsolatair�l is fesztelen, k�zvetlen modorban k�z�gyk�nt besz�l. Egy est�m otthon (1844) c�m? Dunavecs�n keletkezett k�ltem�ny�t nevezi az �j �zl�s egyik diadal�nak, mely szembefordul a kor�bbi k�lt?-eszm�ny�vel. a k�lt? nagy m?v�szi er?vel imit�lja a k�tetlen, k�nnyed csal�di t�rsalg�s term�szetess�g�t, s a csipkel?d?, ironikus dial�gus �s elbesz�l�s felvillantja apa �s fia ellentmond�sos viszony�t. A jambikus ritmus� versben val�ban nincsenek "k�lt?i kifejez�sek" csup�n a legv�g�n ragyog fel a t�k�r metafora, mely az �desanya ir�nti rajong�st �rz�kelteti.
Ebb?l az �vb?l val� a F�stbe ment terv, az Istv�n �cs�mhez, a Sz�l?imhez c�m? hasonl� t�rgy� h�rom k�ltem�ny.
T�jk�lt�szet:
�jat hoz Pet?fi a t�jk�lt�szetben is. E t�mak�r els? remeke az Alf�ld (1844). Az els? k�t szakasz a k�tf�le t�jide�l szembe�ll�t�s�val ind�tja a verset, majd k�s?bb fokozatosan egy saj�tos szerkeszt�si technik�val: a l�t�k�r t�g�t�s�val, k�s?bb fokozatos sz?k�t�s�vel, egy pontt� zsugor�t�s�val, v�g�l a horizont legt�volabbi sz�l�ig val� lend�t�s�vel  a k�lt? az Alf�ld v�gtelens�g�nek ill�zi�j�t kelti fel; az utols� versszak meghitt, szem�lyes vallom�sa hat�sosan z�rja le a k�ltem�nyt. A t�jle�r� versek nagy sora fog k�vetkezni ezut�n: A cs�rda romjai (1845), A Tisza (1847), A puszta, t�len (1848), Kiskuns�g (1848).
Elbesz�l? k�ltem�nyek:
A helys�g kalap�csa komikus eposz, remek st�luspar�dia �s kacagtat� falusi t�rt�net: egy kisszer?  k�zdelmet, egy kocsm�ban elkezd?d? �s lezajl� szerelmi verseng�st a nagy eposzok �nnep�lyess�g�vel ad el?, valamennyi eposzi kell�ket is felhaszn�lva. A st�luspar�dia legf?bb eszk�zei: az eposzi jelz?k, �rtelmez?k �lland� haszn�lata, a sz�nd�koltan bonyolult �s f�l�sleges k�r�l�r�sok, a hosszadalmasra elny�jtott, apr�l�kosan r�szletez? hasonlatok, a megh�kkent�st kiv�lt� tr�f�s fordulatok, ellent�tek.
1844 november�ben fogott bele a J�nos vit�zbe (1845 m�rcius 6-�n jelent meg). Kiharcolt �j �zl�s�nek �sszegez�se ez az elbesz�l? k�ltem�ny. A n�pies epika mintap�ld�ja. Versform�ja a r�gi hagyom�nyokb�l �r�k�lt n�gy�tem? 12-es, de m�r p�ros r�mekkel; p�tosztalan nyelve a n�pnyelv kifejez? gazdas�g�b�l t�pl�lkozik; cselekm�ny�ben a val�szer? falusi �letk�p a mesevil�g j�l ismert mot�vuma, s a n�pi mesemond� sz�nes k�pzelet�vel, t�d�t� nagyotmond�saival kapcsol�dik �ssze.
A tal�lt gyerek Kukoricza Jancsi J�nos vit�zz� lesz, s nem csak erej�vel, b�tors�g�val, eszess�g�vel kell rendk�v�li akad�lyokat legy?znie, hanem jellempr�b�l� erk�lcsi csapd�kon is sikerrel t�ljut. A J�nos vit�z a szeg�nyek, az elnyomottak gy?zelmes fel�lkereked�s�t hirdeti, de sz�l �r�j�nak der?s optimizmus�r�l is. A k�lt? a vil�got, annak berendez�s�t alapvet?en j�nak tartja: a b?n�s�k elnyerik m�lt� b�ntet�s�ket, az er�nyesek pedig maguk meg�rdemelt jutalm�t: az igazs�g diadalt arat.
Felh?k:
Az a magabiztoss�g, melyet az 1844-es �v sikerei teremtettek meg, a k�vetkez? �vben kezd sz�tfoszlani, megrend�lni. 1845-ben k�s�rletet tesz t�mak�reinek b?v�t�seire. els?sorban a szerelmi k�lt�szettel szeretn� gazdag�tani k�lt?i palett�j�t. Ez az �v f?leg kudarcokat tartalmaz sz�m�ra.
A Cipruslombok darabjaira is ink�bb a sz�nd�kolts�g, n�mi sz�npadias p�z, a mesterk�lts�g nyomja r� b�lyeg�t; gyakori benn�k az epigrammai szerkezet. Mikor megismerkedett Medny�nszky Bert�val akkor is azt hitte, hogy igaz�n szerelmes, pedig csak egy �jabb m�zs�t tal�lt szerelmes verseinek. a g�d�l?i sz?ke sz�ps�ghez �rt 39 darabja eszt�tikai �rt�k tekintet�ben alatta maradt a Cipruslombok verseinek, mert ott legal�bb a b�nat volt ?szinte. Itt a szerelemv�gy s a szerelemk�lt?i amb�ci� uralkodik. Szerelemk�lt?i kudarcai, csal�d�sa, a kritika t�mad�sai, elm�ly�tik mag�nyoss�g�t. Szinte menek�l Pestr?l. A kiv�lt� okok az �nmag�val val� m?v�szi el�gedetlens�g s az �j utakat keres? sz�nd�k. Egy �rt�k n�lk�li ki�br�nd�t� vil�g veszi k�r�l. lelki betegs�g�nek l�rai t�kre a 66 "epigramm�b�l" �ll� Felh?k c�m? versciklus, mely 1845 novembere �s 1846 m�rciusa k�z�tt keletkezett. A k�ltem�nyek arr�l vallanak, hogy nem csak lelki v�ls�got �l �t a k�lt?, a m?v�szi vil�g is �pp�gy tetten �rhet?. Eljut kor�bbi korszaka legjellemz?bb m?faj�nak, a n�pdalnak legsz�ls?s�gesebb tagad�s�ig, s feler?s�dnek benn�k a romantika t�lz�sai. E r�vid versek form�ja, ritmik�ja is ideges nyugtalans�got, szesz�lyess�get �rul el, szerkezeti elv�k pedig az epigramm�k�.
"Szabads�g, szerelem..."
1846 tavasza meghozza a lelki betegs�g�b?l val� kil�bal�st: a falu, a term�szet, a kikelet volt leghat�sosabb orvosa. A D�ms�d�n 1846. m�jus 22-�n �rt Lev�l V�rady Antalhoz c�m? episztola ked�lyesen tr�f�lkoz� hangneme a megv�ltozott, az �jra bizakod� �s magabiztos k�lt?t �ll�tja el�nk, aki m�r elindul �j c�lok fel�. Ebben e lev�lben jelenik meg el?sz�r az a "forradalom el?tti" optimizmus, mely az emberis�g minden t�rsadalmi baj�nak megold�s�t egy k�zeli, kegyetlen, v�res h�bor�ban l�tja, s az a meggy?z?d�se, hogy ezut�n "isten k�peihez hasonl�" emberek lakj�k majd a f�ldet. 1846 tavasz�t�l �jra Pesten van, szervezni kezdi a fiatal �r�kat, t�relmetlen cselekv�sv�gy fogja el. 1847. m�rcius 15-�n megjelent �sszes k�ltem�nyek c�m? k�tete.  Ennek mott�ja volt a Szabads�g szerelem!, mely azon k�v�l, hogy megjel�li ekkori k�lt�szet�nek k�t legfontosabb t�mak�r�t, �rt�krendj�t is megszabja.
Forradalmi l�tom�sk�lt�szet:
K�lt�szet�ben 1846-t�l f�ler?s�dik a politikai l�ra, m?v�szi forradalmis�ga megtelik politikai forradalmis�ggal. Ilyen t�rgy� verseit az a hit hatja �t, hogy az emberis�g  egyenletesen, t�r�s n�lk�l halad v�gs? c�lja, az �ltal�nos boldogs�g fel�, a c�l el�r�s�nek eszk�ze pedig a szabads�g. Ezt a szabads�got egy utols�, kegyetlen, v�res h�bor� fogja megsz�lni, melyben a rab n�pek lesz�molnak zsarnokaikkal. Ez a der?l�t�s lobog benne a szabadsz�ll�si k�pvisel?v�laszt�s kudarc�ig. L�tom�sversei k�z�l az egyik legjelent?sebb, az Egy gondolat b�nt engemet... Ezzel a zaklatott menet? rapsz�di�val b�cs�ztatja az 1846-os esztend?t.  A b�nt�, az elviselhetetlen gondolat a lass�, �szrev�tlen elm�l�s, melynek visszatasz�t�an hosszadalmas folyamat�t a k�t hasonlat ( hervad� vir�g, elfogy� gyertyasz�l) r�szletez? kibont�sa �rz�kelteti. A cselekv? akarat k�t felki�lt�sban utas�tja el ezt a hal�lnemet, s r�gt�n ezut�n k�t metafora (fa, k?szirt) fejezi ki a k�lt? �haj�t. A metaforikus k�pek azonban csak annak a m�sik, lass� �s beteg sorvad�snak v�gybeli ellent�tei: az �pnek �s er?snek hirtelen, elemi er?k �ltal okozott, nagyszer? jelens�gekt?l k�s�rt pusztul�s�t jelentik. De ez a megsemmis�l�s is passz�v hal�l, mint a verskezdeti, s ez�rt a k�lt? sz�m�ra ez is elfogadhatatlan. A h�rom pont �s a gondolatjel a t�preng�s csendj�t jelzi, a v�gleges d�nt�st megel?z? id?t. Az el?bbi k�pek ut�n jelenik meg a cselekv? hal�l gondolata egy nagyszab�s� l�tom�sban. Ez a l�tom�s-szakasz egyetlen versmondat, mely id?ben egym�st k�vet? jelens�gek sor�n �t rohan a megnyugtat� megold�s fel�. ez a r�sz az el?z?ekhez k�pest is, de �nmag�hoz v�ve is nagyar�ny� fokoz�st val�s�t meg. A l�t�si �s hall�si k�pzetek ism�tl?d�se, kiemel�se er?teljes hangs�lyt ad c�lkit?z�s�nek. A k�ltem�ny a felt�teles mondatok f?mondat�val egyes sz�m els? szem�lyben folytat�dik. A k�lt? erk�lcsi elsz�nts�ga, a f�llelkes�lt akarat ebben az utols� �tk�zetben tudja csak elk�pzelni a megnyugtat� hal�lt. az �nfel�ldoz�s, az �let�ldozat miszt�rium�t. Elesni ebben a nagy csat�ban m�r nem passz�v megsemmis�l�s, mert maga a h?si hal�l t�nye is szolg�lat. Ritmust v�lt a k�ltem�ny az eddigi jambusi sorok lejt�s�t robog� anapesztusok veszik �t. A ponttal �s gondolatjellel lez�rt mondat ut�n a vers lecsendesedik. Az a biztos hit sz�lal meg a z�r� szakaszban, hogy az ut�kor, a h�l�s nemzed�k megadja a v�gs? tisztess�get �nfel�ldoz� h?seinek. A rapsz�dia a legf?bb gondolat a "szent vil�gszabads�g" jelszav�nak v�gs? zeng�s�vel fejez?dik be.
A XIX. sz�szad k�lt?i(1847.) c�m? verse szerint a k�lt? Isten k�ld�tte. A k�lt?k k�teless�ge a n�pet elvezetni a K�na�nba, az �g�ret f�ldj�re. Ezt a szent �s nagy k�ldet�st �ll�tja k�vetelm�nyk�nt sz�zad�nak k�lt?i el�. Ennek �rdek�ben szenved�lyes indulattal �rvel �s bizony�t: tilt�ssal figyelmeztet a feladat rendk�v�lis�g�re, meghat�rozza a n�pvez�r-k�lt?k szerep�t, rendeltet�s�t, felh�borodottan �rkozza meg a gy�va �s hamis, hazug pr�f�t�k magatart�s�t. A l�tnok-k�lt? felt�rja a j�vend?t. A c�l el�r�se nem k�ts�ges, a pr�f�cia beteljes�l�se bizonyos, de az id?pont bizonytalan. a k�lt? itt m�r nem l�tja �nmag�t az elk�vetkez? id?ben, nem sz�l szem�lyes r�szv�telr?l. a k�ltem�ny m�gis a megnyugv�ssal, a feladat teljes�t�s�nek boldog�t� tudat�val z�rul. Ez a k�ltem�ny minden romantikus szenved�lyess�ge ellen�re klasszicista �zl�s? kompoz�ci�.
J�lia:
M�sodik nagy ihletforr�sa a szerelem. az 1846-os szerelmes versek tele vannak bels? bizonytalans�ggal, k�tellyel.
Reszket a bokor, mert...
A dallamos versforma, az azonosan fel�p�tett str�f�k szerkezete, a kezd? term�szeti k�phez kapcsolt p�rhuzamos �rzelmi tartalom a belet�r?d�st, az �rzelmi vihar elcs�ndesed�s�t , a lelki vesztes�gen val� rezign�lt fel�lemelked�st jelzi. a b�cs�vers hangja nem k�ts�gbeesett, ink�bb nyugodt lelki�llapot t�kr�z?je. A m�sodik str�fa k�pi anyaga ugyan a r�gi szenved�ly meger?s�d�s�r?l vall, de a z�r� szakaszban az �vszakok ellent�t�b?l levont k�vetkeztet�s a kij�zanod�st mutatja, s k�znapi b�cs�formula az indulatok lehiggad�s�r�l ad h�rt.
Pet?fi teremti meg irodalmunkban a hitvesi k�lt�szetet. Szeptember v�g�n c�m? el�gi�ja k�zvetlen t�jszeml�letb?l indul. A k�lt? n�zi a v�lgyet �s a b�rci tet?t, s ezek a ny�r sz�ps�geit, a m�g ny�l� vir�gokat, a z�ldell? lombokat, a t�l fenyeget? k�zels�g�ben mutatj�k. ugyanezt az ellent�tet fedezi fel �nmag�ban: m�g fiatal, ifj� sz�v�ben m�g ott a virul� kor, de s�t�t� haja ?szbe vegy�l m�r. a szubjekt�v p�rhuzam k�peiben felvillannak mind a n�gy �vszaknak mot�vumai, megsejtve a rohan�, feltart�ztathatatlan id?t. A fenyeget? elm�l�s k�zvetlen l�tv�nya szem�lyes �lm�nny� m�ly�l, s ennek hat�sa alak�tja a k�ltem�ny tov�bbi �rzelmi-gondolati l�rai anyag�t. Az �ltal�nos muland�s�g, az �let eliraml�sa �breszti fel a hal�l gondolat�t, az �zvegyen marad� fiatal feles�g elk�pzel�s�t. A fiatal �zvegy k�pe h�vja el? annak a f�jdalmas elk�pzel�s�t is, hogy J�lia �jb�l f�rjhez mehet. A k�lt? "elj�tszik" ezzel a lehet?s�ggel: a szentiment�lis k�lt�szet kell�kt�r�b�l k�lcs�n�z sz�npadias jelenetez�ssel l�tja az �zvegyi f�tylat eldob� asszonyt, s a s�rb�l kil�p? halott �nmag�t. M�gis a hitvesi h?tlens�gre nincs m�s szava, mint a hal�lon t�li szerelem�, hiszen m�g akkor is, a s�rban is �r�kre szeretni fogja.
 

Petõfi S�ndor: Az apostol; t�jle�r� versek; forradalmi l�tom�sversek

1. �letrajz

-Di�k�let

1823. janu�r 1-j�n Kiskõr�s�n sz�letett. Apja Petrovics Istv�n m�sz�rosmester, anyja Hr�z M�ria csel�d. 1824-ben a csal�d Kiskunf�legyh�z�ra k�lt�z�tt. 1828-ban kezdi tanulm�nyait F�legyh�z�n.

Iskolai tanulm�nyait Kecskem�ten, Szabadsz�ll�son, S�rszentlõrincen, Pesten, Asz�don, Selmecb�ny�n v�gezte. 1835–38. k�z�tt az asz�di gimn�ziumba j�rt, elsõ k�ltem�nye is itt sz�letett, c�me B�cs�besz�d. 1838-ban Selmecb�ny�n tagja lesz a Nemes Magyar T�rsas�gnak, megismerkedik V�r�smartyval �s Csokonaival. 1839-ben Sopronban bevonul katon�nak, Grazban megbetegszik, 1841-ben leszerel.

-V�ndor�vek

P�p�n Orlay Petrics Som�n�l vend�geskedik. Az orsz�got j�rja: Pozsony—Dunavecs�s—Pest—Selmec—Dunavecs�s. Ozor�n v�ndorsz�n�sz, P�p�n megismerkedik J�kai M�rral. 1842-ben az Atheneum c�mû foly�iratban megjelenik A boroz� c�mû verse. 1842–43-ban Sz�kesfeh�rv�ron v�ndorsz�n�sz. Kecskem�trõl Pozsonyba ment az orsz�ggyûl�sre (tud�s�t�sokat m�solt). 1843-ban Debrecenben v�ndorsz�n�sz. 1844-ben sz�letik Versek c�mû versgyûjtem�nye.

-Az elismert k�ltõ

A Pesti Divatlap seg�dszerkesztõje; sikertelen szerelmek; vid�ki k�r�t. Bel�p a Tizek T�rsas�g�ba, r�szt vesz a politikai, irodalmi �letben. 1846-ban Szatm�rba utazik, ahol megismerkedik Szendrey J�li�val, 1847-ben feles�g�l veszi; elnyeri Arany J�nos bar�ts�g�t. 1848. m�rcius 15-�n a m�rciusi ifjak �l�re �ll. 1849-ben Bem t�bornok seg�dtisztje (a vezetõkkel �sszetûz�sbe ker�l). 1849-ben Segesv�ron Petõfinek nyoma veszik.

2. Az apostol

Keletkez�si k�r�lm�nyek: Petõfi publicisztikai munk�ss�ga 1848–49-ben gazdag. Cikkei hat�sosak, nyelvi remekmûvek. Jellemzõi: term�szetess�g, k�zvetlens�g, logikus gondolatmenet, szem�lyess�g, hat�rozott politikai c�l.

1848 augusztus�ban kezdi �rni Az apostolt, szeptemberben k�sz�l el. Eddigi �let�nek tapasztalatait fogalmazza meg a mûben (20 fejezetbõl �ll). K�zvetlen elõzm�nye: Petõfi indul a szabadsz�ll�si k�pviselõv�laszt�son, azonban cs�fos veres�get szenved.

Fõhõs�nek alakj�ba �letrajzi mot�vumokat �rt. A fõhõs eszm�i, sz�let�si ideje, h�zass�ga, szeg�nyess�ge, k�vetkezetess�ge, a szabads�g tisztelete azonosak Petõfi�vel. T�ncsics Mih�ly �let�bõl is vett mot�vumokat (a fõhõst k�nyv��rt b�rt�nbe z�rj�k). Tov�bbi p�ld�i: Dickens Twist Oliv�rje, Sue reg�nye.

A mû szerkezete:

in medias res: r�gt�n a dolgok k�zep�be v�gva

A cselekm�ny nem line�ris szerkezetû.

-a, Szilveszter csal�dj�nak sz�rnyû nyomor�t �rja le; Van-e ereje Szilveszternek kitartani �rvei mellett?

-b, Szilveszter sz�let�se, gyermekkora

-c, A szabads�g�rt v�vott harcot mutatja be (falun �s v�rosban)

-d, Szilveszter v�rtan� hal�la

Romantika �s realizmus st�lusok jegyei �rzõdnek a mûben.

A mag�ra maradt forradalm�rt �br�zolja Petõfi, aki hû maradt eszm�ihez, de akit a n�p nem �rt meg. Azzal a gondolattal k�szk�dik, hogy vajon neki is ilyen �letet sz�nt-e a sors.

Versel�se: jambikus lejt�sû, r�m n�lk�li sorok; szabad sz�tagsz�m.

Szõlõszem-metafora (11. fejezet): A szõlõszem egy apr� gy�m�lcs, a napsug�r m�gis egy �vig �rleli. A F�ld egy hatalmas gy�m�lcs, �rlelõje pedig az emberek lelk�nek sugara. A F�ld �r�se nagyon hossz� folyamat, mert kev�s olyan ember sz�letik, aki szerepet j�tszik az �rlel�sben.

3. T�jle�r� versek

-Az alf�ld (1844. j�lius, Pest)

Az alf�ldi t�j t�jle�r� k�ltem�nyek t�m�ja Petõfi r�v�n ker�l elõsz�r az irodalomba. Az Alf�ld a szabads�g �s az otthon szimb�luma (Petõfi az Alf�ld�n sz�letett).

A vers gondolatmenete a t�volit�l a k�zeli fel�, majd ism�t a t�voli fel� ir�nyul.

Keretes szerkezetû: a k�ltõ szem�lyes �rz�sei foglalj�k keretbe a t�jle�r�st (1-3. versszak; 4-11. versszak; 12. versszak).

A t�jhoz �rzelmek fûzik a k�ltõt („Legal�bb nekem sz�p").

-A puszta t�len (1848 janu�r, Pest)

1848 tel�n keletkezett, a forradalom elõtti fesz�lts�g fejezõdik ki a versben. A vers eml�kezetbõl �r�dik, de konkr�t �lm�ny alapj�n (Pesten). Gondolatmenete: a t�volit�l a k�zeli fel� mutat; elõsz�r a term�szet, majd az emberi k�rnyezet, ut�na ism�t a term�szet bemutat�sa. A t�li t�j kihalt, a term�szet csendes, a tany�kon is megszûnt a mozgalmas �let. H�vihar d�l a puszt�n, majd az alkony bek�sz�nt�vel elcsendesedik.

1-3. versszakok: a puszta bemutat�sa; megszem�lyes�t�s

4-6. versszakok: az alf�ldi �let mozgalmass�ga; ism�tl�s, k�ltõi k�rd�s

7-9. versszakok: a forradalom, hangulata

-A cs�rda romjai (1845); A Tisza (1847); Kiskuns�g (1848)

4. Forradalmi l�tom�sk�lt�szet

Petõfi 1846 tavasz�t�l a vil�gforradalom l�z�ban �gett, a nemzeti �s az egyetemes emberi szabads�g �gye szorosan �sszekapcsol�dott gondolkod�s�ban. K�lt�szet�ben 1846-t�l felerõs�dik a politikai l�ra, megfogalmazza a k�ltõk szerep�t, elk�pzeli ezt a harcot.

L�tom�sversei k�z�l az egyik legjelentõsebb az Egy gondolat b�nt engemet... c�mû k�ltem�ny. A vers egyetlen gondolatot fejez ki, v�gletes �rzelem, izgatott lelki�llapot jellemzi. Rapsz�dia: erõteljes, v�gletes �rzelmeket kifejezõ mûfaj.

A vers tengelye a „Vil�gszabads�g!" felki�lt�s, mely �nmag�ba foglalja a c�lkitûz�st. A k�ltõ nem akar polg�ri, k�znapi �letet �lni — tenni akar az emberek�rt, a k�z�ss�g�rt akar meghalni. A gondolati egys�geket gondolatjellel k�l�n�ti el.

1846 ut�n jut el egy �jfajta k�ltõ-ide�l kialak�t�sig, egy �j mûv�szi hitvall�s hirdet�s�ig. A XIX. sz�zad k�ltõi (1847) c�mû verse szerint a k�ltõ Isten k�ld�tte. A k�ltõk k�teless�ge vezetni a n�pet a K�na�nba, az �g�ret f�ldj�re. Ezt az eszm�nyt, ezt a szent �s nagy k�ldet�st �ll�tja k�vetelm�nyk�nt sz�zad�nak k�ltõi el�.

A vers szerkezete:

I. 1. versszak: Petõfi a k�ltõi felelõss�gre h�vja fel a figyelmet

II. 2-3. versszak: A jelen helyzet bemutat�sa, a k�ltõk jelenlegi feladat�nak ismertet�se

III. 4. versszak: Azokr�l a k�ltõkrõl, politikusokr�l sz�l, akik el�gedettek a jelennel (t�lz�sokkal, ism�tl�ssel fejezi ki �rzelmeit)

IV. 5. versszak: Az ide�lis j�võ t�rsadalma; a mondatok sorrendje felcser�lõd�tt, a fõmondat ker�l a versszak v�g�re (nyomat�kos�t� szerep); felt�teles mondatok ism�tlõdnek

V. 6. versszak: A harc nagyon hossz� ideig tart, ezek az ide�lis eszm�k nem biztos, hogy egy ember�ltõ alatt megval�sulnak. Akik k�zd�ttek, azok hal�la �s eml�ke dicsõs�ges lesz (romantikus t�lz�s).